Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége
                        Bund Ungarischer Organisationen in Deutschland (BUOD)

Becslések szerint 300.000 magyar él Németországban

A középkortól kezdve jöttek fiatal emberek: diákok, vándorlegények Németországba. Különösen az első világháború után számos művész, egyetemi tanár, mérnök és időszakos mezőgazdasági- és szakmunkás működött és dolgozott itt.

De csak az 1945 után beszélhetünk egy magyar népcsoportról, amikor a második világháború következtében a bonni Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) területére több nagy hullámban érkeztek magyar állampolgárok, illetve határon túli magyarok. Nagy tömeg érte meg itt a háború végét. Ezek nagy része 1947 után kivándorolt Dél-Amerikába, Ausztráliába, Kanadába, majd az USA-ba. Németországban kb. 20.000-en telepedett le. A második nagy hullám az 56-os menekültek voltak. A bonni kormány – annak ellenére, hogy évente 300.000 keletnémet menekültet kellett befogadnia – a világháború utáni kitelepített 12 millión túl – mégis felvállalta a 200.000 magyar menekült 10 százalékát, azaz 20.000 személyt. A német gazdasági csoda következtében több ezer jugoszláviai magyar vendégmunkás talált itt megélhetést. Aztán jött az erdélyi hullám, melyben szintén sok ezer magyar hagyta el Romániát.

Az egységes Németország létrejöttekor, a volt szocialista Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) kb. 15.000 magyar vendégmunkás élt.

A fenti becslések alapján 1990-ben, az újraegyesítéskor Németországban a magyarok száma kb. 90.000 volt.

1990-től 2004-ig kb. 30.000 részben csak időlegesen itt élő szerződéses szakember érkezett Magyarországról és a határon túlról.

2004-ben Magyarország, Szlovákia, és Szlovénia, majd 2007-ben Románia az Európai Unióhoz történő csatlakozásával gyökeres változás következett be. A munkavállalók szabad áramlása az Európai Unión belül, a magyar állampolgárok, ill. határon túli magyarok nagy tömegét hozta Németországba. A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Statistisches Bundesamt) 2015-re kb. 160.000 nyilvántartott magyar állampolgárt jelent, kiknek jelentős része 2004 után érkezett. Bár a magyar állam a kettős állampolgárság intézményét lehetővé teszi, minden bizonnyal az itt nyilvántartott magyar állampolgárok jelentős része a jelenlegi magyar állam területéről származik. Becsléseink szerint további kb. 50.000 magyar személy érkezett a határon túlról Németországba.

A fentiek - a természetes csökkenést is figyelembe véve – eredményezni a németországi magyarság becsült 300.000 fős létszámát.

Területi eloszlás

Dél-Németországban kb. 70% (Bajorország, Baden-Württemberg és Hessen). A többi "régi" tartományban kb. 20%. Az "új", volt NDK-ás tartományokban kb. 10%.

Kettős, ill. többes állampolgárság lehetősége Németországban

Németország lehetővé teszi a kettős, ill. többes állampolgárságot, ha a kérvényező személy az Európai Unió valamelyik államának, ill. államainak állampolgára; mint pl. Magyarország, Ausztria, Szlovákia és/vagy Románia.

Adott esetben ezeket az állampolgárságokat a német állampolgárság megkérvényezésénél, ill. meghosszabbításánál jelezni kell a német hatóságnak, akik ezt jegyzik és tudomásul veszik.

Integráció, nem asszimiláció

A magyar népcsoport Németországban kitűnően beilleszkedett. Tagjai Németországban otthon érzik magukat, szívesen laknak itt, és egyúttal lojális és értékes polgárai a német közösségnek. A magyar nyelv és kultúra megőrzése, valamint a személyes kapcsolatok ápolása a Kárpát-medencében élő emberekkel viszont fontos törekvésük. Meggyőződésünk, hogy ezzel a német és a magyar társadalom fejlődéséhez gyarapítóan hozzájárulunk. Kétnyelvű gyerekek és felnőttek két kultúrából meríthetnek. Tudatosabban élnek, nyitottabban és toleránsabban viselkednek.

A németországi magyar élet pillérei

  • Katolikus Magyar Egyházközségek és Missziók 11 papja tart 61 városban havonta legalább egyszer magyar nyelvű szentmisét.
  • A Protestáns Magyar Gyülekezetek 7 lelkésze tart 23 városban havonta legalább egyszer istentiszteletet.
  • Több mint 3 évtizede működik a Külföldi Magyar Cserkészszövetséghez tartozó 11 cserkészcsapat 9 városban.
  • A gyönyörű 10 hektárnyi "Hárshegy-cserkészpark" a Kastl/Opf. melletti Mennersbergben fekszik.
  • 5 táncházegyüttes működik 4 városban.
  • Hétvégi iskolák, színjátszó csoportok törődnek a másod- és harmadgenerációs fiatalokkal.
  • Több mint 40 egyesület dolgozik a magyar kultúra ápolása érdekében a magyarság települési súlypontjain. A sokrétűség jellemző: Városok közötti kapcsolatok, Német-Magyar Társaságok, tisztán kulturális egyesületek. Jótékonysági jellegű vagy vallásos feladatokat vállaló szervezetek (Magyar Máltai Szolgálat Németországban, Pax Romana, Protestáns Szabadegyetem, stb.) segélyakciókat, kongresszusokat stb. szerveznek.
  • Igen sok kicsi, de tartós jellegű közösség biztosítja tagjainak az anyanyelv gyakorlására az alkalmat.
  • 4 havilap (katolikus, protestáns és egyéb) tudósítja az óhazáról és az itteni életről olvasóit.
  • A "magyar kalendárium" fénypontjai: karácsonyi betlehemes játékok, az igen kedvelt farsangi bálok és természetesen a nemzeti ünnepek méltó megünneplése: 1848. március 15. és 1956. október 23.
  • "Majálisok", egyházi búcsújárás, táncházak és kirándulások kerekítik az egyesületi műsorokat.
  • Színházi és irodalmi esték, író-olvasó találkozók a legjobb magyar írókkal és művészekkel.
  • Az 1992 óta létezõ Duna TV és az M2 műholdas adása Németországban is igen jól fogható.

 A Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (BUOD) a magyar kulturális, egyházi és politikai élet kiemelkedő személyiségei számára rendszeresen szervez németországi körutakat. Ezek alkalmával nemcsak tagszervezeteinkkel találkoznak, hanem jelentős német, ill. európai személyiségekkel és intézményekkel is kapcsolatba kerülnek. 

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, további értékes információkért látogasson el honlapunkra.