Ezen a honlapfelületen szeretné a NYEOMSZSZ ismertetni az Olvasót a magyar nemzetpolitikáról. Mint ismert, a NYEOMSZSZ tagja a Magyar  Diaszpóra Tanácsnak, ezért fontosnak tartjuk, hogy minden Nyugat-európai magyar számára könnyűszerrel elérhető információt nyújtsunk.
Az itt közölt szövegek általában a teljes anyagból, leginkább a nyugati diaszpórát érintő részek közlése, kivéve a Magyar Diaszpóra Tanács üléseinek a zárónyilatkozatait.
A teljes dokumentációt az olvasó a Nemzeti Regiszter alábbi címe alatt: http://www.nemzetiregiszter.hu/dokumentumok, illetve a külön megadott kapcsolati címeken találja meg.


Tartalomjegyzék

Általános bevezető:  Magyar Nemzetpolitika, Magyar  Diaszpóra Tanács

1.    A Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2010. évi XLV. törvénye a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről                       
2.    Magyarország Alaptörvénye                              
3.    Magyar Nemzetpolitika, A Nemzetpolitikai Stratégia Kerete           
4.    A „Magyar Nemzetpolitika –A nemzetpolitikai stratégia kerete" című stratégiai dokumentum végrehajtása                               
5.    A Magyar  Diaszpóra Tanács Alapító Nilatkozata                
6.    Magyar Diaszpóra Tanács II. ülés, Zárónyilatkozat                
7.    Magyar Diaszpóra Tanács III. ülés, Zárónyilatkozat               

Általános bevezető:  Magyar Nemzetpolitika; Magyar  Diaszpóra Tanács


A 2010. áprilisában megválasztott Magyar Országgyűlést nemzeti elkötelezettsége azonnali cselekedetre kényszerítette a törvényhozásban a magyar nemzet egyesítésére. Így már 2010 május 31-én az Országgyűlés elfogadta a 2010. évi XLV. Törvényt a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről, amely többek között kimondja a magyar nemzet határok feletti összetartozását.
 A 2012. január 1-jétől hatályos új Alaptörvény, az egyszerűsített honosítási eljárással valamennyi magyar számára biztosítja a magyar állampolgárság könnyített megszerzését, a szavazati joggal való élést, amellyel aktív szerepvállalásra szólítja a külhoni magyarságot Magyarország jövőjét illetően.

A kormány nemzetpolitikai stratégiájának végrehajtója a Nemzetpolitikai Államtitkárság.
A Magyar nemzetpolitika intézményesített egyeztetési fórumai a MÁÉRT; Magyar Állandó Értekezlet, a Magyar Diaszpóra Tanács és a KMKF; a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. Ezek a fórumok általában évente egyszer üléseznek plenárisan. Határozataikat zárónyilatkozatban rögzítik. A stratégiai előkészítő munka szakmai, illetve regionális bizottságokban, a tárcaközi egyeztetéseken, valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben folyik.
A Magyar Diaszpóra Tanács öt regionális szervezeti bizottságot ismer. Ezek a Nyugat-Európai, az Észak-Amerikai, a Latin-Amerikai, az Ausztráliai, Afrikai, Ázsiai régiók, valamint az Egyházi-és Cserkész Szervezetek.
 
A nemzetpolitikai stratégiájához kapcsolódó célok megvalósulása, elkülönített állami pénzalapból,  a Bethlen Gábor Alapból történik. A Bethlen Gábor Alap pénzeszközeinek kezelését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. végzi. Ugyancsak a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. szervezeti keretei között jött létre a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Budai  a Várnegyed legszebb helyén, a Szentháromság téren található Magyarság Házában:
http://bgazrt.hu/magunkrol/tevekenysegunk/

 
A Nyugat-Európában és a tengeren túl élő magyar diaszpóra felé Magyarország régi adósságát kívánja törleszteni a Nemzeti Regiszter intézményének megalapításával, amely által az ott élő magyarok  megszólítására törekszik. Élő és közvetlen kapcsolatot kíván teremteni a magyar diaszpórával, mint az egységes magyar nemzet részével.


1. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2010. évi XLV. törvénye a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről
A törvényt az Országgyűlés a 2010. május 31-i ülésnapján fogadta el.


BEVEZETŐ

A Párizs melletti Versaille-ban található Nagy-Trianon palotában 1920. június 4-én írták alá az első világháborúban (1914–1918) győztes hatalmak Magyarországgal az ún. trianoni békeszerződést. Ennek értelmében Magyarország korábbi területének kétharmadát elveszítette, a magyar nemzetiségű lakosság egyharmada, hárommillió-kétszázezer ember került a határokon kívülre. A békeszerződés Magyarországot nemzeti vagyonának több mint hatvan százalékától is megfosztotta, s közepes méretű európai hatalomból kis országgá tette. A magyar történelem és kulturális örökség meghatározó helyszínei és emlékhelyei idegen hatalmak fennhatósága alá kerültek.
Az első világháború négyéves borzalmas poklát zárták le a Párizs környéki békék. A helyszínéről versailles-i békerendszernek nevezett békediktátumok, szakítva a háborús konfliktusok korábbi európai rendezési elveivel nem a vesztesek integrációjára törekedtek, hanem eliminálni igyekeztek őket az európai hatalmi térből. Ezzel nemcsak a revans vágyát ültették el a megalázott vesztesekben, hanem az állandó bizalmatlanság atmoszféráját is.
A békerendszer semmilyen, az alkotói által eredetileg hozzáfűzött reményt nem tudott beváltani.
Nem érvényesült az ún nemzeti-etnikai elv, mivel a létrejött új államok jelentős nemzeti kisebbségeket örököltek, a békediktátum nem tudott hathatós védelmet nyújtani a térség felé irányuló nagyhatalmi expanziós törekvésekkel szemben sem, viszont az egymás ellen fenekedő nacionalizmusok az autarkia és a protekcionizmus révén végül minden utódállamot a náci Németország gazdasági és politikai függésébe juttattak. Míg a vesztesek a békeszerződés revízióját tűzték zászlajukra, addig a győztesek az erőszakos asszimiláció programját valósították meg.
A Közép-európai térség országai az instabil, törékeny Versailles-békerendszer eredményeként könnyűszerrel lettek áldozatai a második világháború még az elsőnél is szörnyűbb pusztításának. A világégés záró felvonásaként a térség országait 1945-ben egy másik totalitárius hatalom szállta meg.
A sztálini Szovjetunió az oszd meg és uralkodj elvét egyesítette a hamis internacionalizmus ideológiájával, fenntartotta a trianoni béke rendszerét, s annak igazságtalan következményeit a kommunizmussal kívánta felszámolni. Ez utóbbi ígéretéből semmi sem valósult meg, a vasfüggöny mögött a határok még merevebben választották szét az egymástól elszakított közös kulturális örökségből élő magyar nemzet tagjait, s a történelmi problémák elfojtásával a jó viszony megalapozása helyett tovább fokozta a térség népeinek elidegenedését is.
A kibeszéletlen múlt 1989 után sem tudott nyugvópontra jutni, a posztkommunista korszak friss nacionalizmusaiban a magyar nemzeti kisebbségek jogos és oly sokszor megtagadott igényei önazonosságuk teljes megélésére továbbra sem nyertek kielégítő megoldást, hanem sokszor váltak bel- és külpolitikai konfliktusok áldozataivá.

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. Évi XLV. törvényt mindezen tények felismerésével alkotta meg.
Számot vet a kilencven éve békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, de elutasítja az idegen hatalmak segítségén alapuló területi revizionizmus és a totalitarista utópiák zsákutcás megoldásait.
A magyar nemzet egységére helyezi a hangsúlyt, de hangsúlyozottan szakít a sérelmi és tragikus hozzáállással, sőt okul a más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkból is. A határokon átívelő kulturális nemzet önépítési programja egyúttal a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjét kívánja munkálni, hozzájárulva a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez. A törvény szövegének tíz nyelven való közzététele szándékaink hitelességének bizonyítéka.


A Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2010. évi XLV. törvénye a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről

Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. Század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk:

1. §

A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is.
Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért.
Az Országgyűlés elismeréssel emlékezik meg mindazokról, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal.

2. §

A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei – mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések – kudarcot vallottak.
Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet,
jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító, egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének – a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló – szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet.
Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul.

3. §

A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.
Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.

4. §

A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövend nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni
békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja.

5. §

Jelen törvény 2010. június 4-én lép hatályba.

Sólyom László s. k.,                             Dr. Schmitt Pál s. k.,
köztársasági elnök                             az Országgyűlés elnöke


2. Magyarország Alaptörvénye
Magyarország Alaptörvényét az Országgyűlés a 2011. április 18-i ülésnapján fogadta el.

Isten, áldd meg a magyart!

NEMZETI HITVALLÁS

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI
az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.
A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.
Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk.
Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését.
Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.
Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.

ALAPVETÉS

A) cikk
HAZÁNK neve Magyarország.

B) cikk
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország államformája köztársaság.
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

C) cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.

D) cikk
Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.

E) cikk
(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
(3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.
(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

F) cikk
(1) Magyarország fővárosa Budapest.
(2) Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.

G) cikk
(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.
(2) Magyarország védelmezi állampolgárait.
(3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.
(4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

H) cikk
(1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.
(2) Magyarország védi a magyar nyelvet.
(3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.

I) cikk
(1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a Magyar Szent Korona nyugszik.
(2) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.
(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
(4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg.

J) cikk
(1) Magyarország nemzeti ünnepei:
a) március 15. napja, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc emlékére;
b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére;
c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.
(2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.

K) cikk
Magyarország hivatalos pénzneme a forint.

L) cikk
(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.
(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.

M) cikk
(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

N) cikk
(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős.
(3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az
(1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani.

O) cikk
Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.

P) cikk
A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

Q) cikk
(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

R) cikk
(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.
(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.

S) cikk
(1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő.
(2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek.
A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését.
(4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.

T) cikk
(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank
elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
 (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
(4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.



3. Magyar Nemzetpolitika, A Nemzetpolitikai Stratégia Kerete Közigazgatási és Igazságszolgáltatási Minisztérium, Nemzetpolitikai Államtitkárság (2013 november) dokumentumból

Részletek:

Tartalomjegyzék

KÖSZÖNTŐ 4

1. A NEMZETPOLITIKAI STRATÉGIA FOGALMA 5
1.1. A nemzetpolitikai stratégia műfaja 5
1.1.1. A nemzetpolitikai stratégia sajátosságai 5
1.1.2. A nemzetpolitikai stratégia helye 6
1.1.3. A nemzetpolitikai stratégia időhorizontja 7
1.1.4. A nemzetpolitikai stratégiát fejlesztő intézményrendszer 7
1.2. Helyzetkép 7
1.2.1. A nemzetpolitikai stratégia szereplői 7
1.2.2. Társadalmi és politikai folyamatok 9
1.2.3. A magyar nemzetpolitika eddigi eredményei és hibái 10
1.2.4. Nemzetközi példák 11

2. A NEMZETPOLITIKAI STRATÉGIA CÉLTÉTELEZÉSE 12
2.1. A nemzetpolitikai stratégia alapvetései 12
2.2. Átfogó cél: gyarapodó közösségek 13

3. CSELEKVÉSI TERÜLETEK 16

3.1. Magyarország 16
3.1.1. Magyar közigazgatás 16
3.1.2. Magyarországi társadalom 16
3.1.3. Külpolitika 17
3.1.4. Támogatáspolitika 20
3.2. A külhoni magyarok vonatkozásában 23
3.2.1. Demográfia 23
3.2.2. Szórvány és csángó 29
3.2.3. Diaszpóra 31
3.2.4. Oktatás 32
3.2.5. Tudomány 38
3.2.6. Gazdaságfejlesztés 39
3.2.7. Mezőgazdaság 40
3.2.8. Környezetvédelem, a fenntartható fejlődés sarokpontja 41
3.2.9. Turizmus 42
3.2.10. Kultúra. Kulturális örökségvédelem 43
3.2.11. Civil szervezetek 45
3.2.12. Egyház 46
3.2.13. Ifjúság 47
3.2.14. Média 48
3.2.15. Sport 49


1. A nemzetpolitikai stratégia fogalma
Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget
visel a határain kívül élő magyarok sorsáért

1.1. A nemzetpolitikai stratégia műfaja
1.1.1. A nemzetpolitikai stratégia sajátosságai

A Magyar Nemzetpolitika a külhoni magyar közösségek gyarapodása érdekében fogalmaz meg célokat, mert úgy véli, ez által valósulhat meg az összmagyar nemzet felemelkedése. Iránymutatásul szolgál ahhoz, hogy Magyarország hogyan viszonyuljon a külhoni magyarsághoz, milyen alapelvek alapján és hogyan támogassa a külhoni közösségek gyarapodását. A magyar állam a magyar nemzet letéteményese. Magyarország rendelkezik azon állami kerettel, amely nélkül a nemzetpolitika megalapozása és működtetése elképzelhetetlen; ez egyben kiemelt felelősséget is ró a magyar államra. Ezt a felelősséget az Alaptörvényből eredezteti:

Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
Azonban a nemzet fennmaradása nem csupán Magyarország felelőssége, hanem minden – magyarországi és külhoni – magyar közös felelőssége.
Jelen dokumentum rendszerbe foglalja, strukturálja a magyar állam nemzetpolitikáját. A nemzetpolitikai stratégia egyrészt a magyarországi politika és közigazgatás, másrészt pedig a határon túli magyar közösségek számára fogalmaz meg célokat és feladatokat. Magyarország a külhoni magyar szervezetek legitim képviselőivel folytatott konzultációk, valamint a külhoni magyar pártok által megfogalmazott programok és stratégiák, és a tudományos kutatások alapján összegezte azokat az alapelveket, alapvető célokat, amelyek a külhoni magyarság megmaradását és gyarapodását szolgálják. E célok elérését segíti elő a magyar állam a saját eszközeivel.
A nemzetpolitikai stratégia abban különbözik a magyar állam többi stratégiájától, hogy olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek más államok állampolgárait érintik. A stratégia végrehajtásának számos területe más államok jogrendszerétől, gazdasági lehetőségeitől, politikai akaratától is függ.
A nemzetstratégia figyelembe veszi a szomszédos államok jogrendjét, az Európai Unió kisebbségvédelemre vonatkozó alapelveinek keretét. Üdvözlünk minden olyan lépést, amely a jogok kiszélesítésére törekszik.
A nemzetpolitikai stratégia végrehajtásáért, a nemzetpolitika működtetéséért a Nemzetpolitikai Államtitkárság, valamint a külhoni magyarok felelnek. Az Államtitkárság feladata, hogy a stratégia alapelvei szerint járjon el, miközben folyamatosan egyeztet a külhoni magyarok legitim képviselőivel.

1.1.3. A nemzetpolitikai stratégia időhorizontja
A stratégia megvalósítása már jelen kormányciklus alatt folyik, ám a dokumentum egy hosszabb, több eves távlat szempontjait veszi figyelembe. A stratégia időhorizontját meghatározzák mindazok a tényezők, európai uniós, makrorégiós stratégiai irányok és céltételezések, amelyekhez szorosan illeszkedik, így meghatározóan az Európai Unió 2020-ig megfogalmazott iránymutatásai és céltételezései is. A nemzetpolitikai stratégia elemeit nagyban befolyásolja az állandóan alakuló gazdasági, társadalmi és politikai környezet. A célok, feladatok és eszközök rugalmasan tovább bővíthetők, átstrukturálhatók. A megvalósítás szakaszában folyamatos monitoringgal, a megvalósulás időközi és utólagos értékelésével kívánjuk a kereteket folyamatosan finomhangolni. A társadalompolitikai beavatkozások csak hosszabb távon érzékeltetik hatásukat, így az időközi felülvizsgálat, finomítások mellett a Magyar Nemzetpolitika 2020-ban igényel egy újabb alapos átgondolást. Ez egyben összhangban van az európai uniós és más magyarországi stratégiák fejlesztési időhorizontjával.

1.1.4. A nemzetpolitikai stratégiát fejlesztő intézményrendszer
A nemzetpolitikai stratégia fejlesztése a magyar állam és a külhoni magyarok közös feladata.
Az előkészítő munka a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságán, a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban, a Magyar Diaszpóra Tanácsban, a tárcaközi egyeztetéseken, valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben folyik. A dokumentum épít a külhoni magyarok politikai szervezetei és szakmai műhelyei által létrehozott, valamint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma keretében született stratégiai jellegű dokumentumokra. A stratégiai döntéseket a MÁÉRT keretében a magyar állam és a külhoni magyarok pártok legitim képviselői közösen hozzák.
A végrehajtásban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának létrehozásával a kormányzatban kiemelt helyre került a nemzetpolitika. A Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság munkája elősegíti, hogy a minisztériumokban készülő stratégiák a külhoni magyar érdekeket és a Magyar Nemzetpolitika alapvetéseit fi gyelembe véve készüljenek.
A nemzetpolitika koherenciáját nagymértékben szolgálja a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkája, amelyben célorientált kutatások folynak. A kutatóintézet fő célja a kisebbségkutatás és a nemzetpolitikai vonatkozású kutatások összehangolása és kezdeményezése, valamint a kutatások eredményeinek a politika számára használható módon történő feldolgozása.


1.2. Helyzetkép
1.2.1. A nemzetpolitikai stratégia szereplői

A. Magyarország
A magyar állam nemzetpolitikája úgy összegezhető, hogy Magyarország politikailag, erkölcsileg és anyagilag támogatja a külhoni magyar intézményeket és szervezeteket, valamint közvetlen kapcsolatot épít ki a külhoni magyarokkal. Ez a támogatás természetesen nem tudja ellensúlyozni a környező országok gazdasági helyzetéből fakadó hátrányokat és a perspektívahiányt, ám jelentősen hozzájárul a szomszédos államokban élő magyarok oktatási feltételeinek javításához, a civil szervezetek működéséhez és a kulturális hagyományok ápolásához.

B. Magyar közösségek a szomszédos országokban
A többségi nemzethez hasonlóan a nemzeti kisebbségek is arra törekednek, hogy megőrizzék identitásukat, biztosítsák közösségük gyarapodását. Egyetlen nemzeti közösség, így a magyar sem önszántából asszimilálódik.
A szomszédos államokban élő magyarok a többségi nemzetek tagjaihoz képest – kimondva vagy kimondatlanul hátrányos helyzetben vannak. Az államok nem tehetnek különbséget nemzeti hovatartozás alapján állampolgáraik között. Nemzeti alapú egyenlőség híján nem beszélhetünk az állampolgárok jogegyenlőségének maradéktalan megvalósulásáról.
A szomszédos államokban élő magyar közösségek a rendszerváltást követően megalakították érdekvédelmi szervezeteiket, pártjaikat és megfogalmazták követeléseiket, többek között a kisebbségi jogokat, az autonómiát, az anyaországgal való szabad kapcsolattartást illetően. Politikai síkon az 1989 előtti állapothoz képest eredményekről számolhatunk be, azonban a magyarság gyarapodásához elengedhetetlenül szükséges intézményrendszer nem jött létre. A nemzeti közösségek politikai célja egyrészt az államon belüli kisebb, önkormányzó egységek, az autonómia, másrészt az önálló intézményrendszer megteremtése. Ezen a téren előrelépést csak Vajdaságban értek el, ahol 2010-ben a közvetlenül, demokratikusan megválasztott Magyar Nemzeti Tanáccsal megalakult a magyar kulturális autonómia köztestülete.

C. Magyar diaszpóra
A magyar diaszpóra tagjai mind térbelileg, mind kivándorlásuk idejét tekintve egymástól elkülönült közösségek.
A diaszpórában fokozatosan kialakultak azok a szervezetek, amelyek tevékenysége a magyar identitás erősítésére, megtartására irányulnak. Azonban a fenti okokból eredően mind területi, mind pedig a változó szervezettségi szint miatt más-más problémák érintik a diaszpórában élő közösségeket.
A szervezetek tagjain kívül számos olyan egyén él diaszpórában, aki nem tagja ezeknek a szervezeteknek.
A magyar diaszpóra tekintetében fontos megemlíteni azokat is, akik a közelmúltban vándoroltak el Magyarországról. A fenti szintek alapján a magyar diaszpóra tagjainak egy része jól beszéli a magyar nyelvet, azonban a másod-, illetve többedgenerációs leszármazottak egy része már nem beszéli anyanyelvét.

D. Szomszédos államok
A külhoni magyarság jelentős része a szomszédos államokban él. Összességében megállapítható, hogy a szomszédos államok, elsősorban az EU-s csatlakozási tárgyalások folyamatában, részben teret engedtek a közösségek követeléseinek, de nem biztosították a külhoni magyarság gyarapodásához szükséges politikai-intézményi feltételeket.
A magyar állam és a szomszédos államok közötti viszony alapjában jónak mondható mindaddig, ameddig a külhoni magyarok kérdése nem kerül terítékre. Az utóbbi években Magyarország és szomszédai közötti viszony elsősorban a kisebbségi kérdés miatt vált feszültté. Ugyanakkor tény, hogy általában a szomszédos államok többségi társadalma pozitívabban viszonyul a kisebbségi kérdéshez, mint az adott állam politikai elitje. Nem tagadható, hogy pozitív fejlemények is történtek a magyar kérdés kezelése tekintetében a szomszédos államok részéről, ám a magyarok – habár lojális állampolgárai az adott államnak úgy ítélik meg, hogy joghátrányban vannak, ezért további jogkiterjesztést tartanak szükségesnek.


E. Európai Unió
Magyarország és a szomszédos államok EU-tagsága sok tekintetben kedvező változásokat hozott, ám mindenre kiterjedő megoldást közel sem eredményezett a külhoni magyarság tekintetében. Számos törekvés ellenére egységes, koherens EU-szintű kisebbségvédelemről nem beszélhetünk mind a mai napig. Az általános szintű elvi deklarációkon túl nem mutatkozik határozott és egységes szándék a kisebbségek jogainak védelmére. Nehezíti a kérdést, hogy a rendszerváltást követően újabb és újabb problémákkal kellett szembesülniük
a kisebbségek védelmét fontosnak tekintő politikusoknak és szakembereknek. A kedvező hatások mellett megemlítendő, hogy egyes országokban az EU-csatlakozás után szignifi kánsan romlott a magyar közösség helyzete, ami teljesen ellentétes az EU értékrendjével és egyben a csatlakozási kritériumokkal.

2. A nemzetpolitikai stratégia céltételezése
elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését

2.1. A nemzetpolitikai stratégia alapvetései
Ahhoz, hogy Magyarország sikeres és hatékony nemzetpolitikát folytasson, néhány olyan alapvetésnek, illetve feltételnek is meg kell valósulnia, amelyek teljesülésük esetén jelentősen segítik a nemzetpolitika stratégiai és szakpolitikai céljainak elérését.
Sikeres Magyarország
Magyarország és a külhoni magyarság viszonyában, a külhoni magyarság fennmaradásának kérdésében alapelv: csak akkor sikerül megakadályozni az asszimilációt, akkor léteznek életképes és fejlődő közösségek, valamint ezek növekvő támogatása csak abban az esetben lehetséges, ha Magyarország regionális szerepe (mind politikailag és gazdaságilag, mind kulturálisan) megnő. Ezen alapfeltétel nélkül semmilyen program nem lehet átütően sikeres, illetve ha ez a feltétel teljesül, úgy bizonyos mértékben különböző programok nélkül is növekszik a magyarság aránya, erősödik identitása a környező országokban. Egy erős Magyarország jelenthet csak biztos alapot egy sikeres nemzetpolitikához.
Fejlődés és hagyomány
Magyarországnak a fejlődés és a hagyomány központjává kell lennie a régióban. Magyarország joggal büszke hagyományaira, ezer éves múltjára – történelmünk és múltunk mélyebb, helyes megismerése, teljesítményeink tudatosítása jelenti az alapot, amelyre nemzeti identitásunk épül. Ugyanakkor Magyarországnak a térség legmodernebb és legkreatívabb országává kell válnia – ez önmagában is vonzóvá teszi a magyarsághoz való tartozást.
A külhoni magyarság érték
Magyarország számára a külhoni magyarság érték, ezért áldoz energiát és anyagi forrásokat arra, hogy a külhoni magyar közösségek fennmaradjanak. Tisztázni kell azt is, hogy a magyar nemzet kohéziója önmagában vett érték. Közös európai értékeink alapján hisszük, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen értékeket hordoz magában; igaz ez a magyar nemzet esetében is. Az olyan európai értékek, mint a hagyományos kulturális vagy a nyelvi sokszínűség, a nemzeti közösségek által hordozott értékek, elismerésre és védelemre szorulnak; ám ha ez az elismerés és védelem megvalósul, úgy az gazdasági előnyökkel is jár. Az egyetemes magyar kultúra szempontjából felbecsülhetetlenül értékes a külhoni magyarok hozzájárulása a kultúrkincs gyarapításához, ahogy gazdasági érdekeink is fűződnek ahhoz, hogy a szomszédos államokban prosperáló magyar közösségek létezzenek. Fontos, hogy
a szomszédos államok is elismerjék: az, hogy gyarapodó magyar közösségek élnek területükön, számukra is előnyt jelent.
Világos elvárások és kölcsönösség
Ha Magyarország világos, egységes és értékalapú álláspontot képvisel a nemzetpolitikában, akkor ez egyértelműsíti azt is, hogy mik az elvárásai maga és a külhoni magyarok irányában. Magyarországnak világos üzeneteket kell közvetítenie a külhoni magyarság felé, hiszen partnerként tekint rájuk. Ebből követezik, hogy a külhoni magyar közösségek és a magyar állam közötti viszony alapjául a kölcsönös lojalitás és felelősség kell, hogy szolgáljon. Ez a kölcsönös elvárás az elmúlt évtizedekben sokszor kimondatlan maradt, vagy csak az egyik oldalon érvényesült. A több esetben felrúgott egyensúly biztosítása (és ennek a kívánalomnak a tisztázása) a magyar nemzetpolitika egyik alapelve.
Szülőföldjükön gyarapodó közösségek
A magyar nemzetpolitika alapvetésnek tartja, hogy a külhoni magyar közösségek a szülőföldjükön szeretnék megőrizni magyarságukat. Magyarország ehhez természetesen segítséget nyújt; a sikeres megmaradást és gyarapodást szolgálják a későbbiekben vázolt célok az egyes szakpolitikákat illetően is. Ugyanakkor Magyarország nem tud és nem is szeretne szembemenni azokkal a nemzetközi tendenciákkal, amelyek a mobilitás növekedését jelzik. Magyarországnak és a külhoni magyarságnak is arra kell törekednie, hogy a jól képzett, több nyelvet beszélő, világot járt magyar fiatalok hazatérjenek, és nemzetközi tapasztalataikat szülőföldjükön kamatoztassák. Törekedni kell arra is, hogy olyan pozitív gazdasági változások következzenek be régiónkban, amelyek mind a fi atal, mind az idősebb korosztályok számára kellő motivációt jelentenek a szülőföldön való megmaradásához.
Kárpát-medencei régió
A Kárpát-medence szerves, összefüggő régió. Magyarország központi elhelyezkedéséből adódóan régió eddig kevéssé kihasznált adottságait, lehetőségeit szem előtt tartva tudja az előtte álló kihívásokat a szomszédos országokkal összehangoltan, együttműködésben kezelni. A szomszédos országokkal való partneri viszony fontosságát támasztja alá az is, hogy a Kárpát-medencei region egymást kiegészítő, erősítő lehetőségei, valamint problémái nem állnak meg az országhatároknál. A Kárpát-medence fenntartható fejlődése és versenyképessége hozzájárul a régióban élő valamennyi közösség – így a külhoni magyarság – jólétéhez is. Ennek hatékony megvalósulásához a régiók között folyamatos hálózatépítésre van szükség, amely során szem előtt kell tartanunk a régióspecifikus adottságokat. A Kárpát-medence valamennyi régiója így találhatja meg a saját, fenntartható fejlődéséhez vezető útját. Így a térségek számára lehetőség nyílik az együttműködésre, közös tapasztalataik
megosztására, adottságaik leghatékonyabb kiaknázására. A határon átnyúló együttműködések
vezethetik sikerre a Kárpát-medence becsatolását az európai növekedési övezetbe.

2.2. Átfogó cél: gyarapodó közösségek
A nemzetpolitikai stratégia átfogó célja a gyarapodó közösség. Magyarország és a külhoni magyarság közösségének gyarapodása kizárólag abban az esetben biztosítható, ha az ezen tényezőkre ható területeket meghatározzuk, azok komplex fejlesztését megteremtjük.
Gyarapodás
A gyarapodás minden nemzet és minden nemzeti közösség célja. Minden állam és minden nemzeti kisebbség törekszik nyelve és kultúrája továbbörökítésére. Az európai társadalmak ezen a normán alapulnak. Az utóbbi évszázad történelme azt igazolja, hogy önkéntesen egyetlen kisebbség sem mondott le identitásáról, nyelvéről. Így a külhoni magyar társadalmak is ezen a normán alapulnak, azonban helyzetükből adódóan korlátozva vannak abban, hogy nyelvük és kultúrájuk maradéktalanul továbböröklődjön. Ezért szükséges, hogy ezt a hiányt Magyarország kipótolja. A megfogalmazott célkitűzés a magyar közösségek számbeli, gazdasági, szellemi, valamint jogaikban való gyarapodását kívánja elérni.
• Számbeli gyarapodás: A számbelileg gyarapodó közösség tagjainak száma nő, nem asszimilálódik, a pozitív szaporulat és a jó életminőség jellemzi.
• Szellemi gyarapodás: A szellemileg gyarapodó közösség tagjainak identitása erős, a közösségi normákat sajátjuknak érzik, versenyképes tudást birtokolnak, a közösség kultúrkincsét megőrzik és fejlesztik.
• Gazdasági gyarapodás: A gazdaságilag gyarapodó közösség összehangolt fejlesztéssel, a rendelkezésére álló lehetőségek, a határon átnyúló kapcsolatok kihasználásával, jó elérhetőséggel, valamint a klaszterek
összehangolt munkájával rendelkezik.
• Jogi gyarapodás: A jogilag gyarapodó közösség tagjai jogait magabiztosan használja, azokat védi és szükség esetén ki kívánja terjeszteni.
Közösség
Célunk, hogy a külhoni magyar közösségek teljes intézményrendszere kiépüljön, a külhoni magyar egyének, majd közösségek integrációja által az összmagyarság integrációja létrejöjjön, valamint hogy a külhoni magyar közösségek öngondoskodóvá váljanak.
• Teljes intézményrendszer: A nemzet határai a nemzeti intézmények hatásának határáig tartanak. Ez nem azt jelenti, hogy valakinek megszűnik a magyarsága, amennyiben egyetlen magyar intézménnyel sincs kapcsolatban, hanem azt, hogy amennyiben nem kötődik valamilyen magyar intézményhez, akkor a következő generáció magyarként való megtartása kétséges. Kívánatos lenne, hogy minden magyar legalább egy, de lehetőség szerint több magyar intézményhez kötődjön.
• Többszintű integráció: Egyéni szinten célunk a külhoni magyarok kötődésének erősítése egyrészt a magyar államhoz (státusztörvény, állampolgárság), másrészt a saját közösségükhöz. Közösségi szinten cél a magyar közösségek kötődése a magyar államhoz és közösségként az adott államhoz (kollektív elismerés és jogok; konszociatív demokrácia, autonómia). Ez utóbbi esetében kiemelendő, hogy a közösségként való integráció abban az esetben lehet sikeres, ha a magyar egyének a magyar pártokon, oktatási rendszeren, közösségi jogokon keresztül kerülnek kapcsolatba a többségi állammal.
A magyar nemzet szempontjából cél – egyéni és kollektív vonatkozásban – az összmagyarság integrációja az Európai Unióba, amely a magyar szemléletet – a nemzetek Európáját – tükrözi.
• Öngondoskodás: Amennyiben az öngondoskodás iránti képesség nem alakul ki, vagy kivész egy közösségből, úgy az a közösség motorjának végét jelenti. Az öngondoskodás nem magárahagyatottság!
A külhoni magyar közösségeknek érezniük kell a magyar állam támogatását, de képeseknek kell lenniük arra, hogy megszervezzék magukat, világosan megfogalmazzák a közösségi érdeket, képviseljék azt, és támogatókat szerezzenek a megvalósításhoz. A magyar állam partnere a külhoni magyar közösségeknek, de nem kívánja átvállalni feladataikat.
Az öngondoskodás és az önrendelkezés szorosan összefüggő fogalmak. Egyik sem lehet meg a másik nélkül. Akinek joga van dönteni a saját ügyeiben, annak képesnek kell lennie gondoskodni önmagáról. Ez fordítva is igaz: aki feladatul kapja, hogy gondoskodjon magáról, annak szabadságra is szüksége van, hogy dönthessen saját sorsáról.
Magyarország következetesen tartja magát ahhoz a kívánalomhoz, hogy a szubszidiaritás elve mentén minden közösség kapjon jogot saját ügyei intézéséhez.

3.2.3. Diaszpóra

A diaszpórában élő magyarság a magyar nemzetpolitika húsz éve háttérbe szoruló szegmense. Célunk, hogy a világban szétszórtan élő magyarságot jobban bevonjuk a magyar nemzet életébe. Ez nem könynyű feladat, hiszen jóval nehézkesebb megszólítani a diaszpórában élő magyarokat, mint a szomszédos országok magyar közösségeit. Ennek érdekében egy három elemből álló, komplex rendszer jött létre, amely a nyugati magyarság egészét eléri:
• A Friends of Hungary Alapítvány célja, hogy a diaszpórában élő elitet megszólítsa.
• A nyugati magyar szervezeteket a Magyar Diaszpóra Tanács hivatott összefogni.
• A Nemzeti Regiszter a diaszpórában élő magyar egyéneknek jelent egy közös virtuális teret.
Magyarország elemi érdeke, hogy a világon bárhol élő magyarokat egyéni, illetve közösségi szinten is megszólítsa. A diaszpórára célzott programok szempontjából figyelemmel kell lennünk arra a tényre, hogy a velük való erős kötelék kialakításának a kezdeti fázisában vagyunk.
A diaszpórában élő magyarok helyzetelemezése tekintetében több szempontot is figyelembe kell vennünk. Ha a diaszpóra közösségeiről beszélünk, meghatározó szempont az egyén és a közösség viszonya. Ez alapján szervezethez tartozó, illetve nem tartozó egyénekről beszélhetünk. Akkor, ha valakinek van lehetősége, azonban mégsem fontos számára a magyarsága, csak egy megszólítási mód létezik: érdekeltté kell tennünk. Abban az esetben, ha valaki számára fontos magyarsága, azonban a környezetében nincsen magyar szervezet, segítenünk kell, hogy a hozzá legközelebbi szervezetet megtalálja, illetve tagjává váljon egy olyan közösségnek, amely tagjainak életkörülményei hasonlóak az övéhez.
A kivándorlás idejét tekintve figyelemmel kell lennünk arra a tényre, hogy a diaszpóra esetében olyan többedgenerációs leszármazottakról is beszélhetünk, akiknek életük folyamán sosem volt közvetlen tapasztalata, élménye Magyarországról. Azoknak a többedgenerációs leszármazottaknak az esetében, akik még beszélik a magyar nyelvet, feltételezhetően a hátterében áll egy olyan szervezet, amely segíti őket ebben (többnyire az egyház, illetve a cserkészet). Céljaink megfogalmazásánál figyelemmel kell lennünk azokra a diaszpórában élő többedgenerációs leszármazottakra, akik nem beszélik a magyar nyelvet. Segítenünk kell nekik megtalálni helyüket a közös munkában és a közös jövőben.
Fontos hangsúlyoznunk a diaszpórában élő gazdasági, tudományos, politikai elit szerepének fontosságát. Ők sok esetben kapcsolatban állnak Magyarországgal, illetve a Kárpát-medencében élő magyarsággal.
Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy a diaszpóra egyes közösségei célzott támogatást nyújtottak a Kárpát-medencében élő magyar közösségek számára, azonban erről a segítségnyújtási folyamatról nem tudott, illetve nem volt jelen Magyarország központi koordináló szerepe. A célzott segítségnyújtási területek sokszor annak mentén alakultak ki, hogy az adott személyek, illetve közösségek vagy azok felmenői mely régióból vándoroltak ki.
A diaszpóra tekintetében célzott figyelmet kell szentelnünk a Magyarországot újonnan elhagyókra. Ehhez egyrészt tagjává kell válniuk az adott magyar diaszpóra szervezetnek, másrészt őket Magyarországhoz kötő programokkal (pl. internetes tananyag gyerekeknek) kell megszólítanunk. Ezzel a kategóriával elsődleges célunk az, hogy néhány éven belül hazaköltözzenek Magyarországra.

Célok
• a diaszpórával kapcsolatosan megfogalmazott célok: megtalálni – megszólítani – megtartani – érdekeltté
tenni – Magyarországhoz kötni;
• a diaszpórában élők nemzeti identitásának megerősítése;
• a diaszpóra szerepének kiaknázása a Magyarországról alkotott kép formálásában;
• a diaszpóra képzettségének, képességeinek elismerése és terjesztése;
• a diaszpóra üzleti potenciáljának kiaknázása a magyarság közös növekedése és sikeressége érdekében;
• az újonnan kivándorlók megtalálása és megszólítása.

3.2.14. Média
A magyar nyelvű média összetartó és informáló szerepet tölt be egyszerre. A külhoni magyarság háromféle média fogyasztója: a helyi magyar média, a magyarországi média, valamint az adott ország többségi nyelvű médiájának hatása alatt áll.
A külhoni sajtótermékek jó része a magyar állam támogatására szorul – területenként eltérő mértékben –, enélkül nem képesek önerőből fennmaradni. Arról nem mondhatunk le, hogy ahol magyarok élnek, ott működjön magyar nyelvű média. A magyar állam a rendszerváltás óta támogatja a külhoni magyar médiát, ez sok esetben az adott médiatermékek létezését biztosította.
A nézettségi adatok alapján megállapítható, hogy a kereskedelmi televíziók nézettségének és rádiók hallgatottságának aránya nagyobb a közszolgálati televíziókhoz és rádiókhoz képest. Ezekről a csatornákról, a közszolgálati tartalmak közvetítéséről azonban nem mondhatunk le, léteznek jó példák a közszolgálati televíziók és rádiók korszerűsítésére, népszerűségének növelésére.
Célok
• A külhoni magyar médiapiac pluralizmusának fenntartása mellett kiemelt stratégiai jelentősége van, hogy a külhoni magyarság magyar nyelven informálódhasson a magyar közösségekről és az adott országban történő eseményekről/hírekről. Cél, hogy minden külhoni magyar – különösen a szórványban élők – számára elérhetővé váljon a magyar nyelvű információ, és azt napi szinten használják is.
• Az egységes magyar médiatér kialakítása elsődleges cél. Kiemelten fontos, hogy a külhoni magyarok magyar nyelvű médiafogyasztókká váljanak. Ez nem jelent kizárólagosságot – pozitív dolognak tekintjük, ha a külhoni magyarok tájékozottak a többségi társadalom történéseit tekintve -, de a médiának, a tájékoztatáson túl kisebbségi vonatkozásban identitásformáló szerepe is van. Az egységes médiatér elősegíti az összmagyar nemzetben való gondolkodást.
• A média hozzájárul egyrészt a hagyományőrzéshez, másrészt a modernizáláshoz. Törekedni kell a két kívánalom párhuzamos jelenlétére. Ez különösen a fiatalság figyelmének felkeltése érdekében lényeges.
Törekedni kell a kiegyensúlyozott műsorstruktúrára.
• A média fontos mobilizációs szerepet tölt be. Összmagyar ügyekben bölcsen és összehangoltan kell ezt a funkciót felhasználni.
• Keresni kell minden lehetőséget, hogy a magyar nyelvű adásokat bővítsék az adott állam közszolgálati médiájában.
• A szomszédos országokban növelni kell a televízió és rádió adók foghatóságát.
• Fel kell térképezni, hogy melyek a legfontosabb, legnagyobb hatósugarú médiumok, esetleg milyen körzetben foghatók/olvashatók/böngészhetők, illetve fel kell térképezni a külhoni magyarok médiafogyasztását.
• Az írott sajtó megőrzésére fontos, ám világos tendencia olvasottságának csökkenése. Ki kell használni az új csatornák nyújtotta lehetőségeket, és terjeszteni az online sajtótermékeket.
• A magyar közszolgálati csatornák külföldi műholdas csatornákon való elérhetőségének növelése elsődleges fontosságú lenne, különösen a diaszpórában élő magyarság szempontjából. Továbbá, a minőségiek mellett fontos lenne a szórakoztató, fiataloknak szóló műsorokat erősíteni, és a másod-harmad
generáció miatt az angol és a spanyol feliratozást folyamatosan biztosítani.
·    A nemzetstratégia társadalompolitikai szellemével összhangban, a magyar iskolába
történő beíratást elősegítendő kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekeknek szóló sajtótermékek támogatására. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy számos részstratégia született már eddig is a média területén, amelyekre figyelemmel kell lenni a prioritások megállapításakor.


4. A „Magyar Nemzetpolitika –A nemzetpolitikai stratégia kerete" című stratégiai dokumentum végrehajtása

Részletek:

Tartalomjegyzék

KÖSZÖNTŐ 8
MAGYARORSZÁG 9

1. Magyar közigazgatás 9
1.1. Egyszerűsített honosítás 9
1.2. A nemzetpolitikával foglalkozó tisztviselők szakmai továbbképzése 9

2. Magyarországi társadalom 10
2.1. Határtalanul! Program 10
2.2. Magyarság Háza létrehozása 10
2.3. A nemzetpolitika tudományos megalapozása 11
3. Külpolitika 12
3.1. Az Európai Unió magyar soros elnöksége alatt elért eredmények 12
3.2. Európa Tanácsi jelentés a tradicionális kisebbségek helyzetéről 12
3.3. Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezet (EBESZ)
Kisebbségügyi Főbiztosa intézményének fi gyelemmel kísérése 13
3.4. Nyelvpolitika 13
3.4.1. Felvidék vonatkozásában 14
3.4.2. Kárpátalja vonatkozásában 14
4. Támogatáspolitika 16
4.1. A támogatáspolitika hatékonyabbá tétele: Bethlen Gábor Alap 16

A KÜLHONI MAGYAROK VONATKOZÁSÁBAN 18
5. Demográfia 18
5.1. A család mint érték megjelenítése 18
5.2. A külhoni magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatása 18
6. Szórvány 20
6.1. Nemzeti jelentőségű intézmények – szórványkollégiumi program Erdélyben 20
6.2. A Moldvai Csángó-magyar Oktatási Program konszolidálása 21
6.3. A Zoboralji Kulturális és Információs Központ működésének támogatása 21
6.4. A felvidéki iskolabusz program 22
6.5. A Magyar Nemzeti Tanács szórványprogramja 22
6.6. A vajdasági egyházi diákotthonok működésének támogatása 22
6.7. Az egyházi diákotthonok kapacitásának bővítése 23
6.8. Felső-Tisza Vidéken működő római katolikus óvodák támogatása 23
6.9. Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által támogatott szórványprogram 24
6.10. A kárpátaljai szórványban működő oktatási intézmények beruházási fejlesztései 24
6.11. A horvátországi szórványközösségekben működő művelődési házak 25
7. Diaszpóra 26
7.1. Magyar Diaszpóra Tanács létrehozása és működtetése 26
7.2. Nemzeti Regiszter 26
7.3. Kőrösi Csoma Sándor Program elindítása 27
7.4. A Julianus-program elindítása 27
7.5. A ReConnect Hungary – Magyar Birthright Program 28
7.6. Hungarológia és információtechnológia konferencia 28
7.7. Továbbképzések a diaszpóra közösségekben (New Brunswick, London, München, Buenos Aires, Windsor, Kanada) 29
7.8. Balassi Nyári Egyetem 29
7.9. Balassi-füzetek kiadása 29
7.10. Hétvégi Magyar Iskolák Világtalálkozója 30
7.11. Magyar nyelvi és magyarságismereti képzés 30
8. Oktatás 31
8.1. 2012 – A Külhoni Magyar Óvodák Éve 31
8.2. 2013 – A külhoni magyar kisiskolások éve 31
8.3. Az erdélyi magyar felsőoktatás kiemelt fejlesztése 32
8.4. Nemzeti jelentőségű intézmények – Felsőoktatási háttérintézmények program 33
8.5. A felvidéki magyar anyanyelvű oktatás fejlesztését segítő programok 33
8.6. Iskolafejlesztési programok Felvidéken 34
8.7. A Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási ösztöndíjprogramja 34
8.8. A szabadkai Középiskolai Diákotthon új épületszárnya és az újvidéki székhelyű Európa Kollégium munkálatainak befejezése 35
8.9. A vajdasági felsőoktatás fejlesztését segítő program 35
8.10. A kárpátaljai felsőoktatás támogatása 36
8.11. A kárpátaljai egyházi közoktatás támogatása 37
8.12. A kárpátaljai magyar nyelvű oktatás minőségét segítő programok 37
8.13. Tehetségsegítő programok az esélyegyenlőség jegyében 38
8.14. A Magyarországon tanuló külhoni diákok továbbképzése 38
8.15. Egyetemi előkészítő képzés 39
8.16. Nemzeti Kiválóság Program (TÁMOP 4.2.4/A1-11/1 Nemzeti Kiválóság Program – hazai hallgatói illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program, TÁMOP 4.2.4/A2-11/1 Nemzeti Kiválóság Program –
hazai hallgatói illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program) 39
8.17. Meghívásos pályázat a külhoni magyar pedagógus szövetségek által szervezett nyári akadémiák támogatására 40
8.18. A külhoni magyar pedagógus szövetségek és szakmai szervezetek részére a szülőföldön megrendezendő évközi továbbképzések támogatására 40
8.19. A státusztörvény alapján a külhoni magyar pedagógusok részére a magyarországi továbbképzésekbe való csatlakozás lehetőségének biztosítása 40
8.20. Pályázat a státusztörvény hatálya alá tartozó országok területén, valamint Ausztriában a tanórán kívüli, az önazonosságtudat megerősítését, a külhoni magyarság szellemi értékeinek megismertetését szolgáló magyar nyelvű közoktatási programok támogatására 41
8.21. Meghívásos pályázat a Kárpát-medencében és a nyugati szórványban a helyi igények szerint megírt tankönyvek, kiegészítő kiadványok, tantervek elkészítésére, fejlesztésére,
kiadására; a meghívott szervezetekhez köthető szakmai folyóiratok, online folyóiratok megjelentetésére; szakmai tájékoztató anyagok kiadására; tankönyves műhelyek működtetésére, fejlesztésére; a nélkülözhetetlen magyarországi tankönyv taneszközök
biztosítására, tankönyves szakemberek képzésére 41
8.22. Pályázat a státusztörvény hatálya alá tartozó országok
területén a szülőföldi anyanyelvi tematikus szaktáborok támogatására 41
8.23. A státusztörvény hatálya alá tartozó országokban, illetve Magyarországon a külhoni diákokat bekapcsoló anyanyelven folyó tanulmányi versenyek támogatására kiírt pályázat 42
8.24. Julianus Testvériskolai program külhoni magyar középfokú oktatási intézmények részére 42
8.25. Részképzéses miniszteri ösztöndíjak nyújtása pályázati úton (kétfordulós pályázat: tavasz-ősz) 43
8.26. A magyarországi felsőoktatási intézményekben állami ösztöndíjas/államilag támogatott alap-, osztatlan és mesterképzésben résztvevő külhoni magyar hallgatók miniszteri ösztöndíja (évenkénti pályázat) 43
8.27. Fiatal külhoni magyar felsőoktatási oktatók ösztöndíja (évenkénti pályázat) 43
8.28. Határon túli felsőoktatási intézmények támogatása 44
8.29. Magyarországi felsőoktatási intézmények határon túli kihelyezett képzéseinek támogatása 44
8.30. Természettudományok népszerűsítése, innovációs központok, interaktív kiállítások létrehozása, támogatása 44
9. Tudomány 45
9.1. A Domus program és a kapcsolódó ösztöndíjrendszerek működtetése 45
9.2. A külhoni magyar tudományos szervezetek megerősítése,
az együttműködés hatékonyságának növelése 45
9.3. Kapcsolattartás: a köztestület határon túlra történő kiterjesztése az 1990 óta életre hívott külső tagsági kategória és a 2000-ben létrehozott akadémiai köztestület külső tagsága beiktatásával 46
9.4. Arany János-érem és -díj adományozása 46
10. Gazdaságfejlesztés 47
10.1. Határon átívelő együttműködést szolgáló vegyes bizottságok, fórumok tevékenységének koordinálása 47
10.2. Európai Területi Társulások (ETT) jóváhagyása, pályázat kiírása számukra 47
10.3. Nemzeti jóváhagyó hatóságok találkozója 48
10.4. Határon átnyúló együttműködési programok hatékony és sikeres megvalósítása (lásd: Mellékletek) 48
10.5. Wekerle Terv - A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája; A Wekerle Terv
2013. évi intézkedési terve 49
11. Mezőgazdaság 50
11.1. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a
LEADER Európai Unión belüli és harmadik országbeli területekkel való nemzetközi együttműködés 50
11.2. Átalvető program támogatása 50
11.3. Falugazdász hálózat kialakítása a Vajdaságban 51
11.4. Vidékfejlesztési együttműködések a Kárpát-medencei külhoni magyarsággal - gyakornok program 51
11.5. Szakmai tanulmányutak és találkozók megszervezése és támogatása az egyes külhoni térségek sajátosságaira tekintettel 52
11.6. Magyar élelmiszeripari- agrárkiállításokon való részvétel biztosítása magyar gazdaszervezetek részére 52
11.7. Külhoni partnerszervezetek működésének,
programjainak támogatása 53
11.8. Első lépés mezőgazdasági szociális program 53
12. Környezetvédelem, a fenntartható fejlődés sarokpontja 54
12.1. Államközi kapcsolatok keretében megvalósított intézményes szakmai együttműködés 54
12.2. Turisztikai programok összehangolt működtetése és fejlesztése a határ menti védett természeti övezetekben 54
12.3. Természetvédelmi, oktatási és környezetnevelési módszerek 55
12.4. Természetvédelmi területek összehangolt kezelése, közös infrastruktúra fejlesztés megszervezése, közös természeti értékek, élőlények védelme, élőhely-rehabilitáció 55
12.5. A nemzeti parkok igazgatási területén magyar megyék, városok és községek között fennálló testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolatokra támaszkodó természetvédelmi
együttműködés 56
13. Kultúra. Kulturális örökségvédelem 57
13.1. Együttműködési megállapodás a „Határon túli Magyar kulturális örökség megóvása támogatási programjáról” 57
13.2. Erdélyi nemzeti jelentőségű intézmények – „Jelentős szakmai és kulturális intézmények működésének támogatási programja”, valamint a „Színházak, bábszínházak, néptáncegyüttesek támogatási programja” 57
13.3. Nemzeti jelentőségű intézmények – A felvidéki Magyar kultúra támogatása 58
13.4. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű kulturális programjai 58
13.5. Kárpátaljai közművelődési és kulturális programok támogatása 59
13.6. Kárpátaljai Magyar Értéktár összeállítása 59
13.7. Magyar-horvát kétoldalú kulturális együttműködés 60
13.8. Magyar-szlovák kétoldalú kulturális együttműködés 60
14. Civil szervezetek 61
14.1. A Kisebbségi Jogvédő Intézet létrehozása, működése 61
14.2. Pro Civis Polgári Társulás 61
14.3. Nemzeti Együttműködési Alap Nemzeti Összetartozás Kollégiumának támogatásával külhoni civil szervezetek által megvalósuló szakmai projektek támogatása 62
15. Egyház 63
15.1. Egyházi oktatási intézmények támogatása 63
15.2. Az erdélyi protestáns teológiai oktatás támogatása 63
15.3. A külhoni magyar egyházak érdekeinek képviselete nemzetközi relációkban 63
15.4. Egyházi ingatlanok (templomok, közösségi terek, egyházi épületek) rekonstrukciója 64
15.5. Az 5000 fő alatti településen szolgálatot teljesítő lelkészek jövedelempótló
támogatása 64
16. Ifj úság 65
16.1. A Erzsébet-tábor működtetése 65
16.2. A Nemzeti Ifj úsági Stratégia cselekvési terve 2012–2013. 65
16.3. A „Jelentés az Ifj úsági Szakmai Egyeztető Fórum (ISZEF) tevékenységéről a Nemzeti Ifj úsági Stratégia II. Cselekvési Tervének megvalósítása kapcsán” elnevezésű, hamarosan
megjelenő dokumentumban szereplő ajánlások 66
17. Média 67
17.1. Továbbképzések tartása a külhoni régiókban dolgozó televíziós, rádiós és írott sajtós újságíróknak 67
17.2. A határon túli stúdiók műszaki állapotfelmérése 67
17.3. A magyarországi közszolgálati csatornák határontúli vételi lehetőségeinek követése 68
17.4. Képzőközpont kialakítása 68
17.5. Nemzeti jelentőségű intézmények – Kulturális és tudományos médiatermékek támogatási programja 68
18. Sport 70
18.1. Nemzetközi versenyek, illetve kifejezetten hazánk és a szomszédos országok sportolóinak részvételét ösztönző sportesemények megrendezésének támogatása 70

Mellékletek 71


1. Magyar közigazgatás
1.1. Egyszerűsített honosítás
Az egyszerűsített honosítás, a magyar állampolgárság megszerzésének lehetősége a külhoni magyar közösségek régi vágya volt. Az egyszerűsített honosítás a magyar állampolgárság megszerzésének segítségével minden olyan kérelmező magyar állampolgárságot szerezhet, aki vagy akinek a felmenője egykor magyar állampolgár volt és beszéli a magyar nyelvet, valamint nem áll fenn valamilyen közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kizáró ok. Ehhez radikálisan meg kellett változtatni a jogszabályi környezetet, igen jelentős személyügyi, informatikai és infrastrukturális fejlesztésekre volt szükség.
Cél: A magyar állampolgárság megadása a jogosultaknak, a magyar nemzet közjogi egyesítése.
Időtartam: 2010 májusától folyamatos
Felelős: Belügyminisztérium, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyért Felelős Államtitkárság és Nemzetpolitikai Államtitkárság, Külügyminisztérium
Eredmény: 2011. január 1-től, az egyszerűsített honosítási eljárás kezdetétől 2013 szeptemberében több, mint 510 ezren kérelmezték a magyar állampolgárságot, és mintegy 430 ezren le is tehették az esküt. Az egész eljárás zökkenőmentes, a közigazgatási ügyintézési betartásával. Az egyszerűsített honosítási eljárás nemzetpolitikai jelentősége felbecsülhetetlen, különös tekintettel a 2004. december 5-i népszavazás következményeire.

1.2. A nemzetpolitikával foglalkozó tisztviselők szakmai továbbképzése
Az érintett tisztségviselők nemzetpolitikai ismereteinek bővítésében, továbbá a nemzetpolitika tudományos megalapozásában a 2011 novemberében létrehozott Nemzetpolitikai Kutatóintézet végez kiemelkedő munkát. Nagyon fontos olyan szakmai képzések nyújtása, tananyagok készítése, amelyek növelik a tisztségviselők nemzetpolitikai ismereteit és elkötelezettségüket.
Időtartam: folyamatos
Felelős: KIM Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Eredmény: A Nemzetpolitikai Kutatóintézet szorgalmazására és közreműködésével megindult a nemzetpolitikai oktatás. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen önálló tantárgy lett a nemzetpolitika, az eddigi kurzusokon 60 fő vett részt. A nemzetpolitikai ismeretanyag emellett részévé vált a közszolgálati alapvizsgának és nemzetpolitikai továbbképzések szervezésére is sor került a közigazgatásban dolgozók számára, a két továbbképzésen 100 fő vett részt. 2013 novemberében elkészült a Nemzetpolitikai alapismeretek című tankönyv.

2. Magyarországi társadalom
2.1. Határtalanul! Program
2010. június 4-e, a trianoni döntés kilencvenedik évfordulója alkalmából 2010. május 31-én a Magyar Országgyűlés törvényt alkotott a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről. Ezen jogszabály szellemiségében született meg „Az iskolai Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fi atalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról” szóló országgyűlési határozat. A Nemzeti Összetartozás Napjának iskolai emléknappá nyilvánítása, kiegészítve a határon túli tanulmányi kirándulásokról szóló koncepcióval, a fi atalság tudáskörét bővíti. Úgy véljük, hogy a magyarországi társadalomnak ahhoz, hogy valóban magáénak érezze az egységes magyar nemzet gondolatát, elsősorban
ismereteket kell szereznie a külhoni régióban élő magyar nemzettársairól, és közös tapasztalatokra szükséges szert tennie. Erre a legfogékonyabb az általános- és középiskolás korosztály, és a gyerekek élményei által szüleikhez, nagyszüleikhez, azaz egy szélesebb réteghez is eljutnak ezek a pozitív tapasztalatok.
Cél, hogy valamennyi közoktatásban tanuló magyar fi atal tanulmányai során legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire.
A Határtalanul! program lehetővé teszi a szomszédos országok magyar közösségeivel való találkozást, ezzel járulva hozzá a nemzeti összetartozás megéléséhez az iskolán keresztül. A programot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. működteti.
Két típusú együttműködést támogatunk. Az egyik típus elsődleges célja az adott terület magyar vonatkozású kulturális értékeinek, magyar közösségeinek megismertetése tanulmányi kirándulások keretében. A másik felhívás a magyar-magyar személyes kapcsolatok kialakítását kívánja előmozdítani a magyarországi és a külhoni diákok közötti együttműködések támogatása révén. Ez utóbbi keretében a magyarországi intézmények külhoni magyar tannyelvű vagy magyar tagozattal rendelkező partnerintézményekkel
együttműködve, kölcsönös látogatások során valósítják meg projektjeiket.
Időtartam: folyamatos
Felelős: KIM Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Eredmény: A számbeli eredményeket tekintve, a 2011 szeptembere és 2012 júniusa között megvalósuló utazásokon 15.130 diák (ebből 1.174 külhoni) és 1.702 tanár (ebből 166 külhoni) vett részt.
A 2012-2013-as tanévben utazó diákok száma már elérte a 17 ezret. Jelen tanévre, azaz a 2013. Szeptember 1. és 2014. június 30. közötti időszakra vonatkozó pályázati időszak lezárult, a beérkezett pályázatok közül 393 pályázat nyert el támogatást külhoni tanulmányi kirándulásra. Összesen 17 034  diák utazhat majd. Közülük 14 267 a magyarországi diák és 2767 külhoni tanuló, aki a cserekapcsolatok keretében látogathat el Magyarországra. Előrelépés, hogy a pályázó szervezetek számára a pályázat benyújtása egyszerűsödött, gyorsabbá vált a szerződéskötés, gyorsabb lett ügymenet, ami nagyban növelte a pályázói elégedettséget. A zökkenőmentes eljáráshoz nagyban hozzájárult a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal történő együttműködés.

2.2. Magyarság Háza létrehozása
A 101/2010. (X. 21.) OGY határozatnak megfelelően jött létre a Magyarság Háza. A Magyarság Háza
legfőbb feladatának az összmagyarság megmaradásának szolgálatát, a magyar identitás megerősödésének elősegítését, a fi atalok nemzettudatának alakítását, a Kárpát-medencei és a diszpóra magyarság értékeinek, kultúrájának, életének, kiemelkedő teljesítményeinek a bemutatását tekinti.
A Magyarság Háza alakítja és erősíti a pozitív magyarságképet, szolgálja a nemzeti összetartozást.
Időtartam: folyamatos
Felelős: KIM Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Eredmény: A Magyarság Háza, illetve a nemzeti identitás kiállítótér kialakításához kapcsolódó munkák előrehaladása folyamatos. A kiállítótér-látogatóközpont kialakításához kapcsolódó engedélyezési tervek elkészültek. A Magyarság Háza havonta meghirdetett közhasznú rendezvényei: kulturális estek, ismeretterjesztő programok, kiállítások, konferenciák, szemináriumok, műhelybeszélgetések, közönségprogramok a Magyarország Kormánya által megfogalmazott nemzetpolitikai stratégiai alapelveknek felelnek meg. A Magyarság Háza rendezvénykínálatában kiemelten szerepelnek a magyar kulturális
teljesítményeket, hagyományokat bemutató események, a külhoni magyar közösségek kulturális életével kapcsolatos műsoros estek. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet szakmai támogatása mellett a Magyarság Háza a nemzetpolitika kiemelt kérdéseivel társadalmi-tudományos konferenciák, műhelybeszélgetések keretében foglalkozik.
A Magyarság Háza programra a Bethlen Gábor Alap Zrt. 2012-ben 356,6 millió Ft támogatást nyújtott, 2013-ban pedig 939 millió Ft támogatást nyújt év végéig.

2.3. A nemzetpolitika tudományos megalapozása
A 2011 novemberében alapult Nemzetpolitikai Kutatóintézet kiemelkedő munkát végez mind a magyarországi társadalom, mind pedig a kérdéssel foglalkozó tisztségviselők nemzetpolitikai ismereteinek bővítésében, illetve kiemelkedően a nemzetpolitika tudományos megalapozásában. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet feladata, hogy kutatásaival, a külhoni kutatóintézetekkel való együttműködéssel, folyóiratok, elemzések és egyéb kiadványok készítésével, konferenciák szervezésével segítse, szakmailag megalapozza és támogassa a KIM Nemzetpolitikai Államtitkárságának munkáját. A Kutatóintézet szakmai felügyeletét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára gyakorolja, a Kutatóintézet szervezetileg a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez tartozik.
Időtartam: folyamatos
Felelős: KIM Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Eredmény: A „Magyar Nemzetpolitika – A nemzetpolitikai stratégia kerete” c. dokumentum elkészítésében közreműködés. A 2012 – A Külhoni Magyar Óvodák Éve és a 2013 – A külhoni Magyar kisiskolások éve programok szakmai megalapozása, ehhez kapcsolódóan a külhoni magyarok körében a beiskolázási tendenciák kutatása. A nemzetpolitika számára hasznos konferenciák, tanácskozások szervezése: megalakulása óta az Intézet közel 20 konferenciát, műhelybeszélgetést szervezett, ezek közül öt nemzetközi konferenciát. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet a Kisebbségkutatás című folyóirat 2012/2. számától részt vesz a folyóirat szerkesztésében és kiadásában. A Kutatóintézet az évente egyszer megjelenő, angol nyelvű Minority Studies szerkesztésében is feladatot vállal. Naponta megjelenő
kiadványunk a Nemzetpolitikai Sajtószemle, valamint a hetente kiadásra kerülő Nemzetpolitikai Öszszefoglaló.

7. Diaszpóra
7.1. Magyar Diaszpóra Tanács létrehozása és működtetése
A Magyar Diaszpóra Tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét. A Magyar Diaszpóra Tanács a Magyar Állandó Értekezlettel szoros együttműködésben tevékenykedik.
Cél: A magyar nemzetpolitikai stratégiai gondolkodás fontos célja a diaszpórával egy új, erősebb, szorosabb viszony kialakítása. A diaszpóra magyarságával való szorosabb és intenzívebb kapcsolattartást, valamint a diaszpóra magyarságának identitás-erősítését szolgálja a Magyar Diaszpóra Tanács működése.
Időtartam: folyamatos
Felelős: KIM Nemzetpolitikai Államtitkárság
Eredmény: Az első tanácskozásra 2011. november 17-én került sor, ahová a magyar diaszpóra 49 szervezetének képviselői érkeztek Budapestre. A szervezetek területi alapon elnökségi tagokat választottak, akik folyamatos, operatív kapcsolatban állnak a magyar kormányzattal, illetve képviselik a diaszpóra magyarságát a Magyar Állandó Értekezleten. A második tanácskozásra 2012. október 8-án került sor, immáron kibővülve, 58 tagszervezet és 3 megfi gyelő szervezet részvételével.

7.2. Nemzeti Regiszter
A világ magyarsága közti mindennapi párbeszéd, az egymásról való tudás bővítése jegyében Magyarország útjára indította a Nemzeti Regisztert, amely 2011. október 17-étől elérhető az interneten.
Ez a honlap hasznos információkat tartalmaz a magyarság közéleti kérdéseiről, illetve közös teret teremt az egymástól távol élő magyar közösségek számára. A nyugati diaszpóra szervezetek itt megoszthatják egymással és az oldalra látogatókkal az általuk szervezett programokat, beszámolókat, illetve képet és videót is feltölthetnek. A honlapon folyamatosan frissülve olvashatóak a legfrissebb, nemzetpolitikai vonatkozású közéleti, politikai, kulturális hírek. Emellett rendszeresen felkerülnek a honlapra Magyarország „üzenetei”, illetve az eseménynaptár funkció segítségével hetekkel előre információt lehet kapni az elkövetkező eseményekről. A honlap mellett működik a Nemzeti Regiszter Facebook- oldal, amely a fenti célokat a közösségi média interaktívabb eszközeinek és lehetőségeinek felhasználásával támogatja.
Cél: Az oldal megalkotásának célja, hogy közvetlenül lehessen kapcsolatba lépni a világ számos pontján élő valamennyi magyarral. A Nemzeti Regiszter a magyarság azon tagjaira is számít, akik már kevésbé beszélik a magyar nyelvet, a honlap ezért angol nyelven is elérhető.
Időtartam: 2011. október 17. óta folyamatos
Felelős: KIM Nemzetpolitikai Államtitkárság
Eredmény: a honlapon 78.065 regisztrált tag, a Facebook- oldalon 4.350 fő követő (2013. Szeptember 19-iki adat)

7.3. Kőrösi Csoma Sándor Program elindítása
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága 2013. január 3-án meghirdette a Kőrösi Csoma Sándor Programot. A program keretében magyarországi fiatalok látogatnak el a diaszpóra közösségeihez, hogy segítsék értékőrző munkájukat és tájékoztatási, közösségépítő tevékenységükkel erősítsék a Magyarországhoz való kötődésüket. A program megvalósítási területei az Egyesült Államok, Kanada, Ausztráliába, Dél-Amerika, Nyugat-Európa és Izrael.
Cél: A programot annak érdekében hoztuk létre, hogy a diaszpóra magyar közösségeiben zajló tevékenységet és a Magyarországgal való kapcsolattartást ösztönözzük, azaz a magyar identitást megerősítsük.
Időtartam: 2013. március 1. – október 31.
Felelős: KIM Nemzetpolitikai Államtitkárság
Eredmény: A programban 47 fő vett rész, a magyarországi fiatalok ellátogattak a diaszpóra közösségeihez, ahol magyar nyelvórák szervezésével, néptánc oktatással, ünnepi események és kulturális rendezvények szervezésével, cserkészcsapat alapításával, továbbá más közösségépítő tevékenységekkel erősítették a Magyarországhoz való kötődésüket. Emellett a magyarországi fiatalok is jobban megismerték a diaszpórában élők hétköznapjait. A ösztöndíjasok továbbképzéseken vettek részt, és a külföldön töltött időszakot követően Magyarországon beszámoltak a diaszpóra magyar közösségeiben tapasztaltakról, az
ott végzett tevékenységéről. Az ösztöndíjasok beszámolói a Nemzeti Regiszter honlapon olvashatóak.

7.4. A Julianus-program elindítása
A Magyar Diaszpóra Tanács 2012. október 8-iki ülésének Zárónyilatkozatában a tagok üdvözölték a Julianus-program elindítását, amelynek keretében a világ minden részében a magyar kulturális örökség részeként össze kívánunk gyűjteni olyan emlékeket, a magyarság alkotótevékenységére és jelenlétére utaló értékeket, mint a magyar épületek, műalkotások, emlékművek, emléktáblák, utcák, könyvtárak, levéltárak és múzeumok, illetve szellemi örökségek, a magyarság számára jelentős események, történetek.
Cél: A program célja, hogy részletes kataszter készüljön a világban található magyar kulturális örökségről, emlékhelyekről, a magyar kultúra széleskörű megismerhetősége érdekében. Egy ilyen jellegű egységes ismeretanyagnak a korszerű rendszerezése, bemutatása és felhasználhatóvá tétele erősíti a Magyar közösség identitását, és a világ elé tárja a magyarság értékteremtő képességét.
Időtartam: 2013. július 15-től folyamatos
Felelős: KIM Nemzetpolitikai Államtitkárság
Eredmény: A nemzetiregiszter.hu honlapról letölthető adatlapon folyamatosan érkeznek az adatok a diaszpórában fellelhető magyar értékekról. Eddig több száz emlékről érkezett be adatlap: Európából számos országból, Izraelből, nagyszámú emlék érkezett Észak-Amerikából, különösen Kanadából, de szintén fontos megemlíteni, hogy Dél-Amerika térségéből, főként Argentínából és Venezuelából is érkeznek be magyar emlékek. Az emlékek jellegét tekintve a legtöbb beküldő magyar házakról, központokról informál, de nagyon sok szobor és emléktábla érkezett már, valamint a magyar utcanevek és terek is szép számmal érkeznek.

7.5. A ReConnect Hungary – Magyar Birthright Program
A ReConnect Hungary a külhoni, elsősorban észak-amerikai magyarság fiatal felnőtt tagjai számára nyújtott program Magyarországon. Az ide látogató 18-32 év közötti fiatalok angolul beszélnek, ám büszkék magyar származásukra. Egy felnőtt kísérővel érkeznek az USA több államából (New York, New Jersey, Pennsylvania, California) és Kanadából. Budapesten csatlakozik hozzájuk két tanár és négy magyarországi fiatal. Az ide érkezők olyan programokon vesznek részt, olyan élményekkel gazdagodnak, amelyek segítenek a fiataloknak megismerni a mai Magyarországot, továbbá elősegíti az identitásukat keresők, vagy az identitásukat erősíteni vágyók hazai kapcsolatainak erősödését, akár egy életre szóló érzelmi kötődés kialakulását.
Cél: A képzés célja, hogy a nyugati magyar fiatal generáció felmenőik származási országával kapcsolatba lépve családjuk múltját, illetve saját identitásukat jobban megértsék. A programtól azt reméljük, hogy a fiatalok olyan Magyarország-élményt kapnak az itt töltött idő alatt, amely felébreszti bennük a kíváncsiságot országunk és saját múltjuk iránt.
Időtartam: évente egy alkalom
Felelős: KIM Nemzetpolitikai Államtitkárság, Hungarian Human Rights Foundation (HHRF)
Eredmény: A program keretében 2012-ben és 2013-ban is 12 fő érkezett Magyarországra, akik a program során jobban megismerték családjuk szülőföldjét, valamint a Magyar kulturális, társadalmi, gazdasági életet.

7.6. Hungarológia és információtechnológia konferencia
Az első konferencián és továbbképzésen a szórványban és a nyugati diaszpórában működő Magyar iskolák pedagógusai vettek részt. 2012-ben a Balassi Intézet tanárokat fogadott például Svédországból, Kanadából, Argentínából, akik a nyugati diaszpórában működő magyar iskolákban tanítanak, a magyar kultúrával kapcsolatos tevékenységet folytatnak és az adott ország magyar közösségének életében aktívan részt vesznek. A kollégáknak lehetőséget kívántunk nyújtani a szakmai hálózatépítésre, és megismertettük őket a legújabb oktatási és oktatástechnológiai módszerekkel, hogy megkönnyítsük áldozatos, önkéntes munkájukat.
Cél: A diaszpórában felnövekvő újabb generáció a hétvégi és délutáni magyaroktatáson keresztül őrizze meg magyarságtudatát, mélyítse el a Magyarországgal és a magyar kultúrával kapcsolatos tudását.
Időtartam: 2011-2012
Felelős: Balassi Intézet
Eredmény: A hétvégi magyar iskolában tanító külhoni magyar pedagógusok továbbképzése, szakmai párbeszédük elősegítése.

7.7. Továbbképzések a diaszpóra közösségekben (New Brunswick, London,
München, Buenos Aires, Windsor, Kanada)
A magyarországi továbbképzéseken rendszeresen megfogalmazzák a kollégák azt az igényüket, hogy a továbbképzést vezetők a hétvégi magyar iskolákat személyesen is keressék fel, ismerjék meg problémáikat, vegyenek részt életükben és - nem utolsó sorban - a helyszínen is tartsanak továbbképzést azoknak a kollégáknak, akik munkájuk, élethelyzetük miatt nem tudnak Magyarországra utazni. A továbbképzéseken folyó szakmai munka mellett a látogatások szimbolikus jelentősége is számottevő, hiszen a kollégák számára különösen fontos, hogy magyarországi támogatóik is megismerjék munkájukat.
Az identitáskonferencián lehetőség nyílt arra, hogy tájékoztassuk a kanadai magyar közösségeket a Balassi Intézet tevékenységéről, a létező ösztöndíjprogramokról és magyarországi pályázati lehetőségekről.
Cél: Továbbképzés azon tanárok számára, akik nem tudnak részt venni magyarországi képzéseken
Időtartam: 2011-2013
Felelős: Balassi Intézet
Eredmény: A továbbképzésen megismerkedhettek, tapasztalatot cserélhettek a különböző, egy országban, ám egymástól távol működő, hétvégi iskolák, valamint szakmai segítséget kaptak a Balassi Intézettől, hogy tanítási módszereikben újra és újra megújulhassanak.

7.8. Balassi Nyári Egyetem
A Balassi Nyári Egyetemen tanuló magyar származású fiatalok több mint 120 órát töltöttek nyelvtudásuk fejlesztésével, magyar történelmi, irodalmi, néprajzi stb. ismereteik elmélyítésével. Számukra külön származásnyelvi kurzusokat is meghirdettünk.
Cél: A tengerentúli diaszpórában élő magyarok számára nyelvtanulási lehetőség, illetve kulturális identitáserősítő programok biztosítása.
Időtartam: 2011-2012 augusztus
Felelős: Balassi Intézet
Eredmény: A fiatalok négy hetes magyarországi tartózkodása alatt kézzel fogható közelségbe került hozzájuk a főváros és Magyarország számtalan kulturális kincse, történelmi helyszíne és természeti szépségei. A Balassi Nyári Egyetemen a kortársaik nyújtotta közösségi élmény sokak számára meghatározó emlék marad.

7.9. Balassi-füzetek kiadása
A Balassi-füzetek sorozat elindításával egy olyan tankönyvcsomagot szeretnénk kínálni a diaszpórában működő hétvégi magyar iskolák tanárainak és diákjainak, amely figyelembe veszi a származásnyelvi módszertan sajátosságait, ez mind küllemében, mind tartalmában modern, gyermekbarát. A Miénk a vár! című első kötet azoknak szól, akik otthon is hallanak magyar szót, szüleikkel, testvéreikkel magyarul beszélnek, de az iskolai tanulmányaikat nem magyarul végzik. Az Ünnepeljünk együtt! című
második kötet a magyarországi ünnepköröket mutatja be, hiszen rendkívül identitáserősítő tényező az ünnepek közös megélése.
Cél: A Miénk a vár! c. füzetet 7-8 éves kortól egészen 13-14 éves korig ajánljuk. A nyelvi, nyelvhelyességi fejlesztésen kívül célunk volt még az, hogy a gyerekek egy olyan Magyarország-képpel találkozzanak a várak világában, amelyet szívesen felkeresnének. Az első füzethez hasonlóan az Ünnepeljünk együtt! olyan feladatokat és egy projektet is tartalmaz, amely a közösségi munkát is szeretné élénkíteni a 7-13 éves diákoktól kiindulva a szüleik bevonásával együtt.
Időtartam: 2011-2012.
Felelős: Balassi Intézet
Eredmény: Tananyag létrehozása a diaszpórában működő hétvégi és délutáni magyar iskolák számára. A füzet megjelenése óta számtalan tanterv része lett az Egyesült Államoktól kezdve Argentínán át Németországig.

7.10. Hétvégi Magyar Iskolák Világtalálkozója
A négy kontinens 40 országából érkezett mintegy 100 kolléga részvételével tartott Hétvégi Magyar Iskolák Világtalálkozója során a résztvevőknek nemcsak szakmai és közösségi élményben volt részük, hanem egy hetes magyarországi tartózkodásuk alatt személyes élményeket is gyűjthettek a magyar kulturális élet kínálatából.
Cél: A mai Magyarország megismertetése, hogy diákjaik számára minél élményszerűbben tudják átadni az Egerben, Budapesten és a Balatonon szerzett tapasztalataikat.
Időtartam: 2012. július 9-15.
Felelős: Balassi Intézet
Eredmény: A külhoni magyar pedagógusok továbbképzése, szakmai párbeszédük elősegítése. A közösségteremtés mellett szakmai kapcsolatok kialakítására is lehetősége nyílt a kollégáknak: sokan hívták meg továbbképzést tartani a találkozó során megismert szakembereket.

7.11. Magyar nyelvi és magyarságismereti képzés
Magyar nyelvi és magyarságismereti ismeretek közvetítése a diaszpórából érkező magyar származású hallgatók számára.
Cél: A diaszpórában élő magyar származású fiatalok identitásának erősítése.
Időtartam: 10 hónap
Felelős: Balassai Intézet
Eredmény: évente 30 magyar származású hallgató fogadása a diaszpórából



5. A MAGYAR DIASZPÓRA TANÁCS ALAPÍTÓ NYILATKOZATA

 A magyar emberek 2010-ben példátlanul széles és erős összefogást hoztak létre, amely a nemzetpolitika megújításához vezetett. Ezt tükrözi hazánk 2012. január 1-jén hatályba lépő Alaptörvénye, amely szerint „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” A diaszpórában élő magyarságnak – húsz évvel a rendszerváltoztatás után –végre kellő figyelmet kell kapnia a nemzetpolitikában. A nemzeti ügyek kormánya elkötelezett aziránt, hogy az új Alaptörvényben az egységes magyar nemzetre megfogalmazott felelősségviselést a diaszpóra tekintetében is megvalósítsa.
A Magyar Diaszpóra Tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét. A Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet – egymással szoros együttműködésben – a közös gondolkodást, valamint a magyar nemzet jelenét és jövőjét meghatározó döntésekhez való hozzájárulást szolgálják.
Az ülésen elhangzottakat összegezve alulírottak, a Magyar Diaszpóra Tanács tagjai az alábbi elvekben és célokban állapodnak meg:
– A nemzeti ügyek kormánya kölcsönös elismerésen alapuló kapcsolatot alakít ki a diaszpórában élő magyarsággal.
– Egyetértenek a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozásának fő céljával, amely szerint a Magyar Kormány nyitni kíván a diaszpórában tevékenykedő magyar szervezetek irányába, értékalapú partneri viszonyt kíván megteremteni a diaszpórában élő magyar közösségek képviselőivel.
– Egyetértenek abban, hogy a Magyar Diaszpóra Tanács biztosít intézményes fórumot a diaszpórában élő magyarság számára az összetartozás-tudat erősítése, az önazonosság megőrzése és a nemzeti integráció megvalósítása érdekében.
– Üdvözlik a Nemzeti Regiszter létrehozását, amellyel a Magyar Kormány meg kíván szólítani minden magyart, éljen bárhol a világon. Megegyeznek abban, hogy hozzájárulnak a Nemzeti Regiszter népszerűsítéséhez és sikeres működéséhez.
– Tudomásul veszik azt a sajnálatos, de elkerülhetetlen jelenséget, hogy a diaszpórában élő másod-, illetve többedgenerációs leszármazottak közül vannak, akik már nem beszélik a magyar nyelvet. Egyetértenek abban, hogy a magyar nemzet nem mondhat le róluk sem. Megegyeznek abban, hogy az egységes magyar nemzetnek kiemelt figyelmet kell fordítania a magyarul már nem beszélő, diaszpórában élő nemzettársaira. Vallják, hogy ők is a magyar nemzetnek tagjai, akiknek tekintetében a Magyarországgal való kapcsolat kialakítása, a magyar kultúra – és lehetőség szerint magyar nyelv –
átadása, a magyar identitás megerősítése, illetve ezek lehetőségeinek biztosítása közös céljuk.
– Kifejezik meggyőződésüket, hogy a világ más-más táján élő magyarság sajátos értékei kiegészítik egymást.
– Alulírottak elfogadják a Magyar Diaszpóra Tanács Ügyrendjét.

Budapest, 2011. november 17.

6. Magyar Diaszpóra Tanács II. ülés
Zárónyilatkozat

A Magyar Diaszpóra Tanács 2011. november 17-én tartotta alakuló ülését azzal a céllal, hogy a diaszpóra magyarsága az egységes magyar nemzet részeként fejtse ki véleményét, tegyen javaslatokat és hozza meg döntéseit a magyar-magyar kapcsolatok előmozdítása, a magyar nemzeti közösségek gyarapodása érdekében. A Tanács történelmi együttműködést hozott létre a szétszórtságban élő magyar szervezetek között, közösséget teremtve az egyházak, a civil és kulturális szervezetek, egyesületek valamint a cserkészet képviselőinek bevonásával.
A Magyar Állandó Értekezlet X. ülésén a Tanács elnökségi tagjainak egyetértésével elfogadott „A magyar nemzetpolitika – A nemzetpolitikai stratégia kerete” című dokumentumban foglalt elvek irányt mutatnak a Magyar Diaszpóra Tanács munkája során. A Magyar Diaszpóra Tanács jelen ülésén a tagszervezetek egységes elkötelezettségével folytatja tevékenységét a nemzeti identitás megerősítéséért és a nemzeti integráció elmélyítéséért.
A Magyar Kormány hangsúlyozottan számít a diaszpórában élő magyar közösségekre, a befogadó államban felhalmozott szellemi potenciáljukra és kulturális örökségükre a világ magyarsága megbecsültségének és versenyképességének együttes megerősítése érdekében.
A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai az alábbi elvekben és célokban állapodnak meg:
- Üdvözlik a Tanács új tagjait, és kinyilvánítják nyitottságukat a szélesebb és mélyebb együttműködés irányába.
- Üdvözlik a Julianus-program elindítását, amelynek célja, hogy részletes kataszter készüljön a magyar tárgyi örökségekről – épületekről, műalkotásokról, emlékművekről, emléktáblákról, utcákról, könyvtárakról, levéltárakról és múzeumokról a magyar kultúra széleskörű megismerhetősége érdekében. Egyetértenek abban, hogy egy ilyen jellegű egységes ismeretanyagnak a korszerű rendszerezése, bemutatása és felhasználhatóvá tétele a magyarság értékteremtő képességét tárja a világ elé.
- Fontosnak tartják, hogy a Magyarország elleni, sokszor politikai indíttatású támadásokat elhárítsák, tompítsák és hozzájáruljanak az ország hiteles megítélésének helyreállításához.
- Kinyilvánítják, hogy továbbra is figyelemmel kísérik a magyar közösségek helyzetét a Kárpát-medencében.
- Megállapodnak, hogy a jövőben is kiemelt hangsúlyt fektetnek a magyar fiatalok identitásának erősítésére. Jó példának tartják a diaszpórában élő fiatalok esetében a „ReConnect Hungary – Magyar Birthright Program”-ot, melynek célja, hogy a nyugati magyar fiatalok felmenőik származási országával kapcsolatba lépve családjuk múltját, illetve saját identitásukat jobban megértsék. A Kárpát-medencében hasonlóan jó példa a honismereti magyar mozgótábor.
- Támogatják a Külföldi Magyar Cserkészszövetség együttműködését a Kárpát-medencei magyar cserkészszövetségekkel és a nyugati magyar ifjúsági szervezetekkel annak érdekében, hogy a jövő nemzedékének erkölcsi stabilitása és magyarságtudata erősödjön.
- Ösztönzik a kontinentális ernyőszervezeteket arra, hogy fordítsanak figyelmet azon országokra, ahová a közelmúltban számos magyar vándorolt ki.
- Elismerik és támogatják a diaszpórában szolgáló egyházak munkáját a magyar közösségek megerősítése érdekében.
- Javasolják egy kataszter létrehozását, amely segítségével egy helyen lenne elérhető valamennyi ösztöndíj lehetőség a magyar fiatalok számára.
- Támogatják a Regionális Ülések koordinációs szerepének megerősítését, amely segíti és ösztönzi az egyes diaszpórában tevékenykedő szervezetek közti gyakorlati együttműködést.
- A szervezetek kijelentik, hogy segítik azt az információs munkát, amelyet a konzulok folytatnak az állampolgársági lehetőségek népszerűsítésében, illetve az állampolgárság kérvényezésében.
- Fontosnak tartják, hogy a kulturális kapcsolatok mellett a gazdasági kapcsolatok is megerősödjenek, hogy Magyarország gazdasága ilyen módon is fejlődjön.

Budapest, 2012. október 8.




7. Magyar Diaszpóra Tanács III. ülés
Zárónyilatkozat

A Magyar Diaszpóra Tanács két éve dolgozik a világ magyar közösségeinek gyarapodásáért. A Tanács az egységes magyar nemzet szerves részét képező diaszpóra magyarsága képviseletében, a Magyar Állandó Értekezlettel szoros együttműködésben tevékenykedik a diaszpóra és az anyaország kapcsolatának szorosabbra fűzéséért, valamint a magyar közösség identitásának megerősítéséért. Ennek érdekében több program indult útjára, amelyek további eredményes működtetése és fejlesztése mellett továbbra is számos kihívásnak kell közös munkánk során megfelelni, hogy növeljük a magyarság megbecsültségét a világban, és a XXI. század sikeres nemzetévé válhassunk.
A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai a következő elvekben és célokban állapodnak meg:
- Az egyetemes magyarság történelmi sikereként értékelik az egyszerűsített honosítási eljárást, amelynek köszönhetően az Alaptörvény által is deklarált egységes magyar nemzet valóban közjogilag is egyesült. Kiemelten fontos eredménynek tartják a magyar állampolgárság megállapítására irányuló eljárás egyszerűsítését, amelynek folytán az állampolgárság megállapításának folyamata sokkal egyszerűbb és rövidebb lett. A tagok munkájuk során segítik a pontos és hiteles információk eljuttatását az érdekeltekhez.
- Üdvözlik, hogy a Magyar Országgyűlés 2012 novemberében elfogadta a választójogi törvény módosítását, miszerint a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok is részt vehetnek a magyarországi választásokon. A tagok közös meggyőződéssel vallják, hogy a magyarság közjogi egysége akkor lesz teljes, ha a közügyek alakítása a gyakorlatban is teljes mértékben közös ügy. Fontos feladatnak nevezik, hogy a külhoni magyar állampolgárok széleskörű tájékoztatást kapjanak a sikeres regisztráció, valamint a minél nagyobb választási részvétel érdekében, kiteljesítve ezzel a magyar nemzet közjogi egységét és a magyarság ünnepévé alakítva a választás napját.
- Üdvözlik, hogy 2014-ben folytatódik a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjprogram. A program keretében magyarországi fiatalok látogattak el a
diaszpóra közösségeihez, ahol közösségépítő tevékenységükkel segítették a diaszpóra szervezetek hagyományápoló és identitásőrző munkáját, valamint erősítették a Magyarországhoz való kötődésüket. A tagok eredményesnek tartották az ösztöndíjat elnyert 47 fiatal munkáját, amely nagy segítséget jelentett a diaszpóra magyar közösségeinek, és bíznak a jövő évi hasonlóan sikeres folytatásban.
- Kiemelten támogatják a Julianus program működését, amely a világban fellelhető magyar értékeink és emlékeink összegyűjtését célozza. Üdvözlik, hogy már eddig is jelentős számú magyar emléket tartalmazó adatlap érkezett be a világ számos országából. A Program sikeres megvalósítása érdekében a Magyar Diaszpóra Tanács tagszervezetei és a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasai mellett önkéntesek járulnak hozzá ahhoz, hogy minél részletesebb és átfogóbb kataszter készülhessen.
- Egyetértésüket fejezik ki, hogy a diaszpórában felhalmozódott, magyar vonatkozású hagyatékokat méltó módon meg kell őrizni a jövő nemzedékek számára. Igény mutatkozott a tagok részéről, hogy létrejöjjön a Mikes Kelemen program, amelynek célja, hogy a diaszpóra tárgyi örökségét ápoljuk, rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsuk, és gondoskodjunk későbbi méltó felhasználásáról. Megállapodnak, hogy a program sikere érdekében a tiszteletbeli konzulokkal és a külképviseletek munkatársaival közösen részt vesznek annak népszerűsítésében, hírének terjesztésében.
- Üdvözlik, hogy a Magyar Kormány kiemelt hangsúlyt fektet a diaszpórában élő magyar fiatalok identitásának ápolására és erősítésére. Ennek a törekvésnek a részeként 2013-ban második alkalommal, kibővült létszámmal valósult meg a „ReConnect Hungary – Magyar Birthright Program” és a Diákok Határok Nélkül Program (Students Without Boundaries program – Magyarságismereti Mozgótábor). A program során a nyugati diaszpórában élő magyar fiatalok betekintést nyernek a mai magyar kultúra, közélet, innováció viszonyaiba, valamint a Magyarországon és a szomszédos országokban élő magyar közösségekkel való közvetlen kapcsolat útján közelebb kerülnek saját nemzeti örökségükhöz. A tagok elismerik a projekt jövőbe mutató eredményeit, és ösztönzik a program folytatását, kiterjesztését.

2013. november 6.