Hollandiai Magyar Szövetség
    Hongaarse Federatie in Nederland



A magyarok szerveződésének kezdetei Hollandiában

A magyarok 20. századi szerveződése a dél-hollandiai, limburgi szénbánya városokban kezdődött az első világháború után, ahol a magyar bányászok Szent Borbála Egyesülete alakult meg, amely a 60-as évekig működött.
A két háború között alakult az Amszterdami Hungária Klub 1929, amely mindmáig működik, és nemcsak Hollandiának, hanem Nyugat-Európának – Ausztrián kívül – egyik legrégibb magyar szervezete.
Szintén a két háború között alakult meg az Első Hágai Magyar Női Klub, amely a háború alatt különösen fontos embermentő tevékenységet folytatott.

Már említettük az Amszterdami Hungária Klub 1929 munkáját, amely 2009-ben ünnepelte fennállásának 80 éves jubileumát.
1951-ben alakult a Hollandiai Mikes Kelemen Kör. Ezt holland egyetemeken tanuló magyar egyetemi hallgatók alapították, és azóta nagyon aktív tevékenységet fejt ki mind hollandiai, mind nemzetközi alapon. Havonta rendez előadásokat Hollandiában, és 1959. óta évente szervez szeptemberben Tanulmányi Napokat, ahol a magyar szellemi élet jelesei tartanak előadást.
A Kör Magyar Irodalmi Figyelő cím alatt magyar irodalmi díjat alapított, amelyet évente a Tanulmányi Napok során ítél oda egy-egy ismert hazai magyar írónak vagy irodalomkritikusnak, ill. egy magyar írónak bárhol a világon.

2001-ben a Mikes Kelemen Kör 50 éves jubileumán indult be a Mikes International nevű tudományos, irodalmi, művészeti és közgazdasági témájú háromhavi internet-folyóirat. A folyóirat két alapnyelve a magyar és az angol.
2002. augusztusában kezdte meg működését a Bibliotheca Mikes International, amelynek keretében tudományos és irodalmi könyvek jelennek meg az interneten. Mindkettő nagy érdeklődésnek és olvasottságnak örvend az egész világon.

1956 és utána

Minden évben, május 4-én este 8 órakor kigyúlnak egész Hollandiában az utcai lámpák, mindenki megáll az utcán vagy bárhol, ahol van, s az egész ország egy emberként két percig csendben állva áldozik emlékezetében a második világháború halottainak. Ezt Hollandia csak egyszer tette meg más nép áldozataiért: 1956 novemberében a magyarokért. 1956-ban a hollandok visszavonták sportolóikat az ausztráliai Olimpiai Játékokról, mert nem voltak hajlandók az oroszokkal a Magyar Forradalom leverése után sportemberként rajthoz állni, mintha semmi sem történt volna Magyarországon november 4-én és utána. 1956 decemberében a magyar menekültek Julianna holland királynőnek egy magyar forradalmi zászlót adtak át. Ezt Hágában, a Királyi Ház Levéltárában őrzik az ország legszentebb ereklyéi között, és csak a Hollandiai Magyar Szövetségnek adják ki a Forradalom és Szabadságharc emlékünnepélyére ötévenként. 1956-ban a magyar menekültek által kibővült a hollandiai magyarság, melynek összlétszáma e pillanatban 15 000 és 16 000 személy között mozog.Hollandiában a történelmi háttér, nem utolsósorban a forradalom hősies áldozatvállalása, továbbá a magyar menekültek szorgalma és hozzáállása következtében a magyarokat általában nem tekintették és tekintik ma sem idegeneknek, eltérően a legtöbb bevándorlóval szemben.

Az egyházak

A háború után, a gyermekvonatokkal kapcsolatban, 1948-ban indult be a szervezett római katolikus és a protestáns (református) magyar lelki gondozás, amely mindmáig folyik.
Itt is hangsúlyozzuk az egyházi munka jelentőségét és fontosságát a magyarság életében az egész világon. Különösen kifejezésre kerül ez a történelmi egyházak áldozatkész és folytonos felelősségvállalásában és munkájában. Ennek az eredményeit a magyarság egésze élvezi.

Magyar szervezeti munka Hollandiában

Hollandiában számos magyar egyesület, klub, alapítvány, újság- és lapkiadó, táncház, stb. működik, valamint hétvégi óvodák, iskolák, cserkészet, hitoktatás a fiatalság számára. Részletes információt a Hollandiai Magyar Szövetség honlapján olvashatnak.

Hollandiai Magyar Szövetség

1957-ben az Amszterdami Hungária Klub 1929 és a Hollandiai Mikes Kelemen Kör közösen alapította meg a Hollandiai Magyar Szövetséget, a hollandiai magyarság központi szervezetét, melyben a magyar szervezetek – köztük az egyházak is – tevékenységüket összefogják és koordinálják. Ez a szervezet, amely 54 éve áll fenn, nem csupán a hollandiai magyar tevékenységeket fogja össze, hanem egyben a hollandiai magyarság képviselője a holland kormány és hivatalos szervek felé.
A Hollandiai Magyar Szövetség látja el a hollandiai magyarság képviseletét a 2001-ben Stockholmban megalakult NYEOMSZSZ keretében.

A Hollandiai Magyar Szövetség évente kiadja a Hollandiai Magyar Hírek című kétnyelvű (magyar–holland) könyvecskét, amelyben minden magyar tevékenységről igyekszünk hírt adni. Ez egyfajta „Arany Oldalak” az itt élő magyarság számára. Ezt több ezer példányban minden, számunkra ismert magyar vagy magyar hátterű és a magyarság kérdései iránt érdeklődő személynek és szervezetnek évente megküldjük. Emellett a havonta 2–3 alkalommal kiadott és az interneten terjesztett Hírlevélen keresztül érte­sítjük a magyarokat az éppen aktuális eseményekről, hírekről.

Itt említendő a Hollandiai Magyar Szövetség háromnyelvű (magyar, holland, angol) honlapja, amelyen az egész hollandiai magyarságnak helyet adunk. Ezen megtalálható a Hollandiai Magyar Hírek teljes szövege is. Rajta nem csupán a hollandiai magyar munkáknak szentelünk figyelmet, hanem igyekszünk áttekintést adni magyar tevékenységekről szerte a világon, illetve megadni a lehetőséget a széles körű tájékozódásra és kapcsolatteremtésre.
A Hollandiai Magyar Szövetség gondoskodik a magyar nemzeti ünnepek megünnepléséről: március 15-ét az Amszterdami Hungária Klubbal, augusztus 20-át az egyházakkal (ökumenikus istentisztelet, eucharisztia és úrvacsoraosztás, utána ünnepély), és október 23-át a Hollandiai Mikes Kelemen Körrel karöltve.

Általános megjegyzések

A hollandiai magyarság jól beleilleszkedett a holland társadalomba. A társadalom minden szintjén tevékenyek a magyarok. Őket – mint fentebb említettük – a holland társadalomban nem idegenekként tekintik. (Ez nap­jainkban Nyugat-Európában nem magától értetődő.)

Amennyiben a nyugat-európai másodgenerációs ifjúságnak magyar nevelést kívánunk adni, fontos megfontolnunk, hogy annak – a szokásos magyar háttér mellett – meg kell adnunk a nyugat-európai hátteret is, mert Nyugat-Európában született és felnőtt emberek számára ez a referencia-keret. Ezen a téren a nyugat-európai magyarokra, és közöttük különösképpen a pedagógusokra, a Kárpát-medencei szakértőkkel együtt komoly feladat vár. Meggondolandó lenne magyar–német, magyar–angol, magyar–francia, magyar–holland stb. könyvek kiadása, hogy a tanítványok az anyagot a maguk gondolatvilágában el tudják helyezni. Másképpen magyar világuk irreálissá válik számukra és elidegenednek tőle, mielőtt megismernék.

Meg kell fontolnunk, hogy nem csak nyelvében él a nemzet, bármennyire – kétségtelenül – fontos is az. A magyar történelem általános emberi értékeit tudatosítanunk kell magunknak, mert történelmünk tanúsága szerint a magyarságot éppen ezek az általános emberi értékek inspirálták és tartották meg. Ilyen értelemben kell a jövendőben a magyar kultúraidentitást és önérték-tudatot minden generációban erősítenünk mindenütt a világon. Ez külön fontosságot kap a más kultúravilágokkal való szembesülésben, amelyben mindenkinek, aki hazáján kívül él, fenn kell tartania magát, és önmaga számára meg kell teremtenie az egyensúlyt a maga és környezete kultúravilága között. Magyarország napjainkban nem a magyarság kizárólagos szellemi középpontja, de fontos referenciapontja mindenkinek, aki a magyarság szellemi egészében bármely módon is részt vesz.

Tudatosítanunk kell, hogy a nyugat-európai magyarság egy külön kulturális egész. Érték- és referenciavilága nem egyezik meg mindenben a magyarországi értékvilággal. Sorsközösségtudata a magyarság egészével fennáll és fennmarad. Fontos antennája ez a magyarságnak.

Kiemelendő, hogy Hollandiában – mint egyebütt is – minden, ami magyar vonalon történik, az egyének személyes áldozatával történik. Bennünket senki nem segélyez. Amit teszünk, azt a magyarság szellemi, emberi egésze iránti elkötelezettségből tesszük. Bízunk benne, hogy ez a jövendőben is így fog folytatódni.
A fentiekben kétségkívül sok elemet nem világítottunk meg úgy, ahogy szerettük és kellett volna. Egy-két kivétellel eltekintettünk a nevek említésétől. Igyekeztünk nagy vonalakban összképet nyújtani a magyarság Hollandiában élő részéről a múltban és a jelenben, kitekintéssel a jövendőre, amely pozitív reményekkel kecsegtet, ha megértjük, hogy a magyarság jövendője a kiművelt emberfőben, történelmünkben kikristályosodott, általános emberi értékekre alapuló önérték-tudatunkban, és a magyar és magyar közötti együttműködésben rejlik.

Ez történelmünk tanulsága és ez egyben a 21. század történelmi feladata mindnyájunk számára, bárhol éljünk is e földgömbön. Valamennyien a magyar szellemi haza tagjai vagyunk.

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, további értékes információkért látogasson el honlapunkra.