Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége
                   Svaz Madaru Žijících v Ceských Zemích


Csehországban az 1991-es népszámlálás szerint 20 ezer magyar élt, a 2001-es szerint már csak 15 ezer, tehát a csökkenés 25 százalékos. Az idei népszámlálás eredménye még nem ismeretes. Valószínű a további csökkenés.

A magyarok szórványokban élnek, sehol sincs homogénebb tömörülés. A legnagyobb létszámban az észak-morva–sziléziai, az észak-csehországi és a prágai régióban élnek. Ma már alapvetően azokról van szó, akik az egykori Csehszlovákia nyugati felébe munka után, illetve élettársat találva, tehát önként költöztek el Szlovákiából

A második világháború utáni kitelepítettek – mintegy 10 ezren maradtak itt – ma már lényegében kihaltak, gyermekeik döntően elcsehesedtek, s csak kevesen őrizték meg magyarságukat a második-harmadik generációban. Téves az a gyakran felbukkanó állítás, hogy a mai csehországi magyarok az egykoron kitelepítettek leszármazottai, utódai lennének.
A csehországi magyarok döntő része az idősebb korosztályhoz tartozik. Aránylag nagy csoportot alkotnak azok a fiatalok, akik alapvetően a csehországi egyetemek elvégzése után maradtak itt.  Ők külön tartják egymás között a kapcsolatot, hiszen ez a diákkorukban alakult ki.

A közösségi élet iránti érdeklődés nem túl nagy, mindenütt hiányoznak a fiatalok.
A csehországi magyarok elsősorban anyanyelvük és kultúrájuk, tehát hagyományaik megőrzése érdekében igénylik a közösségi életet. A politika gyakorlatilag nem játszik szerepet, illetve csak a magánszféra része.
Képletesen fogalmazva a csehországi magyarok „anyaországa” Szlovákia, a Felvidékről származik a magyarok mintegy 95 százaléka. Ezen a téren a kötődés családi, rokoni, és természetesen nagyon erős. Gyengül, miután már nincs hozzátartozó, rokon Szlovákiában.

A Magyarországhoz való kötődés szintén nagyon erős, de érzelmi, történelmi, kulturális jellegű. Gyakorlati téren Magyarországot tekintik anyaországnak a csehországi magyarok, onnan kapják a támogatást, és a kapcsolatok a prágai magyar nagykövetséggel, illetve az illetékes magyarországi intézményekkel nagyon jók.

Csehországban a következő magyar szervezetek, egyletek működnek:
a) Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (1990);
b)  Az Együttélés politikai mozgalom magyar tagozata (1993);
c) Csehországi Magyar Gazdasági Társulat;
d) Csehországi Magyar Orvosok Társasága;
e) Görgey Artúr Társaság;
f) Prágai Magyar Református Missziói Gyülekezet;
g)  Iglice Egylet (a prágai magyar szülők egylete);

A csehországi magyar szervezetek közül a CsMMSz tevékenysége a legszerteágazóbb, és folyamatos.
A CsMMSz a Csehországban működő, különböző magyar kulturális, társadalmi, politikai, szakmai és érdekvédelmi szervezetek nagy részének támogatója, „ernyőszervezete”.

A CsMMSz a csehországi magyar közösség legnagyobb országos szervezete, amely 1990. február 24-én alakult. A szövetség küldetésének fő célja a csehországi magyarok összefogása, az anyanyelv, a nemzeti hagyományok és a nemzeti öntudat ápolása és fejlesztése. További céljai között szerepel a magyar kultúra megismertetése a cseh polgárokkal.
A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége a tevékenységéhez szükséges anyagi eszközöket pályázatok alapján a cseh államtól, a helyi önkormányzatoktól, a magyar államtól, és időnként, esetenként támogatói pénzekből teremti elő. Érvényes: a pénz a projektek megvalósítására van, a munkát önkéntes alapon, ingyenesen kell elvégezni.  

Tény, hogy Csehországban a magyarok elszórtan élnek, így lehetetlen valamiféle „csehországi magyarságról” beszélni. Korban, műveltségben, társadalmi helyzetben nagyon heterogén csoport, amely nagyrészt nem él magyar közösségi életet. A megmaradást a magyar szervezetek léte biztosíthatja, amíg van érdeklődés.

A szervezetnek alapulása óta 6 alapszervezete alakult. A Litoměřice-i tagszervezet sajnos 2007. december végével megszűnt. Jelenleg a következő alapszervezeteket képviseljük: Prága, Brünn, Lovosice, Pilsen, Olmütz, Ostrava, Teplice. A Magyar Kulturális és Információs Centrumot is működtetető brünni tagszervezet önálló jogi alanyisággal rendelkező tagszervezet.

A számos rendezvény (Magyar Kulturális Napok, bálok, klubestek, konferenciák, művelődési tábor) szervezése mellett a CsMMSz kiadói tevékenységet is folytat. A Prágai Tükör (1991-től jelenik meg) és a Brünni Magyar Futár (1995-től jelenik meg) időszakos lapok.

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, további értékes információkért látogasson el honlapunkra.