Litvániai Magyarok Báthory István Kulturális Szövetsége
                  Lietuvos Stepono Batoro Vengru Kulturos Draugija

A Litvániában élő magyarok 1990. októberében alapították a Báthory István Kulturális Szövetséget. Abban az időben az országban (az 1989-es népszámlálás adatai alapján) mintegy 120 magyar élt. A Szövetség működésének célja: a nemzeti öntudat és a hagyományok ápolása, az anyanyelv megőrzése, a magyar kultúra és tudomány népszerűsítése, valamint a magyar származású, Litvániában fontos szerepet játszott történelmi személyek emlékének feltárása és méltó megőrzése.

Történelmi múlt

Bár a történelem folyamán a két országnak – Litvániának és Lengyelországnak – soha nem volt közös határa, a hatalmi érdekek gyakran meghatározták az országok uralkodóinak kapcsolatát.
Az érdekkapcsolat ilyen példája Szent Hedvig (1374–1399) I. Anjou (Nagy) Lajos magyar és lengyel király leányának sorsa, akit apja eredetileg a magyar trónra szánt, de a megváltozott helyzetből adódóan Hedvig alig 11 évesen Lengyelország királynője, 12 évesen pedig Jagelló litván nagyfejedelemmel lépett frigyre. Ezáltal lett Hedvig a litvánok keresztény hitre térítésének pártfogója, aki férje meglehetősen világias, erőszakos módszereivel szemben az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta: ,,Ha vissza is adtuk javaikat, ki fogja visszaadni elsírt könnyeiket?…“
Uralkodásának rövidre szabott ideje alatt fényesen beírta nevét a történelembe: erényeit és lelki tisztaságát legendák egész sora örökítette meg. II. János Pál pápa 1997. június 8-án avatta szentté.
Fiatalon, alig huszonöt évesen halt meg Krakkóban. Itt is temették el. Sírja az ősi koronázóhelynek számító székesegyházban, a templom szentélyének jobb oldalán található. Közeli szentté avatását a lengyelek annyira biztosra vették, hogy a krakkói Wavel katedrális oltára alá temették, nem a kriptába, ahová a királyi főket is szokták. Fehér márvány szarkofágjának tetejére nemes alakját faragták meg, lábánál a hűséget jelképező kutya hever.
Litvániában Szent Hedvig emléke mindmáig nincs méltóan megőrizve.
Kevéssé ismert Szent Kázmér (1458–1484) litván szent – anyja Habsburg Erzsébet, II. Albert magyar király (cseh király és német császár) leánya – kapcsolata Magyarországgal. A fiatal Kázmér a magyar nemesek felbújtatására hadat indított Magyarország ellen, ám a megváltozott politikai helyzet a hadsereget visszatérésre kényszerítette. Az alig 13 éves Kázmér tanúja volt a szétszóródó hadsereg kegyetlenkedéseinek. Ez a személyes tapasztalat döntő hatással volt további életére: a világ dicsőségétől elfordulva, a lelki élet erényei felé irányította útját.
Sok magyar, főleg erdélyi származású iparos, szakember – fegyverkészítő, kovács, szabó, szakács, istállómester, építésvezető stb. – élt és dolgozott Litvániában II. Zsigmond Ágost (1520–1572) uralkodása idején. Sokan névszerint fel vannak tüntetve a korabeli dokumentumokban.
Ebben a korban volt Európa-szerte híres Bakfark Bálint udvari lantos, aki megszakításokkal közel húsz évig élt és muzsikált Vilniusban, a Fejedelmi palotában.
A XVI. században Litvánia – a Lengyel–Litván Államszövetség – életében különösen fontos szerepet játszott az erdélyi származású Báthory István (1533–1586), aki elfogadta a lengyel rendek feltételeit (feleségül vette a nála 10 évvel idősebb Jagelló Annát, az utolsó Jagelló-házi lengyel király, II. Zsigmond Ágost húgát), így 1576. május 1-jén Krakkóban, a waweli székesegyházban királlyá koronázták, illetve litván nagyfejedelemmé választották. Litvániai uralkodása idején a rendektől független zsoldos hadseregében szívesen alkalmazott erdélyieket (a krónika szerint: volt, hogy ötezren is harcoltak seregében). Báthory a lovasság parancsnokává tette a korábban ellene harcoló, de később a bocsánatát elnyert Bekes Gáspárt (1520–1579), aki bizalmas embere lett, s élete végéig hűségesen szolgálta őt.
A. Sapoka – ismert litván történész – 1936-ban kiadott könyvében ezt írja: „Báthory István volt Litvánia utolsó tekintélyes uralkodója. Idegen országból származott, s a litvánok kezdetben nem akarták elismerni, de később nagyon közeli kapcsolatba került Litvániával. Nagyok az ő érdemei”.
Báthory uralkodása idején a Litvániába elkerült több ezer harcos közül sokan a csatákban életüket vesztették, egyesek visszatértek szülőföldjükre,  mások érdemük elismeréséül polgár- és vagyonjogot kaptak, és véglegesen letelepedtek Litvániában (főleg Birštonai, Prienai környékén). Emléküket a mindmáig fennmaradt, bár litvánosított magyar családnevek (Bekešius – Bekes, Gergelis – Gergely) őrzik.

XX. század és jelen

A XX. század kezdetén Litvániába a magyarok főként a háborúk eseményei során kerültek el.
Az I. világháború idején a cári Oroszország hadseregében szolgáló litván katonákat Magyarországra, illetve hadifogolyként Oroszország távol-keleti régióiba vitték, ahol megismerkedtek a különböző utakon oda került magyarokkal. A kölcsönös szimpátiából házasságok születtek. Egyes családok később Litvániában telepedtek le. A Litvániában élő leszármazottak – gyermekek, unokák – mindmáig közeli kapcsolatot tartanak a Magyarországon elő rokonaikkal.
A II. világháború után a továbbtanulás lehetőségét keresve jutottak el magyar fiatalok Litvániába – a főiskolákra –, Magyarország határain kívül rekedt és Ukrajnához csatolt területeiről. Egyetemi éveik alatt megtanulták az ország nyelvét, s egy részük családot alapított, beilleszkedett a litván közösségbe.
Napjainkban Litvániába a magyarok (ahogy Magyarországra is a litvánok), Justinas Marcinkevičius litván költő szavaival élve, a „szerelem száműzöttjeként”, valamint a különböző oktatási (Erasmus) és csere-programok (Caritas stb). keretében, illetve új munkavállalási lehetőségeknek köszönhetően jutnak el.

A Szövetség tevékenysége

A Szövetség céljainak elérésére, s a rendkívül gazdag magyar–litván történelmi kapcsolat feltárására, illetve annak a mai litván táradalomban való tudatosítására tudományos konferenciákat, szimpóziumokat, különböző rendezvényeket szervez.
Eddig megvalósított főbb eseményeink és rendezvényeink: 

● 1994-ben, Báthory István születésének 460. évfordulója tiszteletére, valamint a Vilniusi Egyetem alapításának 415. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi tudományos Báthory-emlékkonferencia – ismert magyar, lengyel és litván történészek előadásaival. Ekkor avatták a fehér márvány emléktáblát a Báthory alapította Vilniusi Egyetem Nagyudvarában. Az emléktáblán a XVI. századbeli történész, Martin Kromer (Martinus Cromerus) varniai püspök De origine et rebus gestis Polonorum (1555) krónikájának elismerő sorait olvashatjuk:

In templo plus quam Sacerdos,
In Republica plus quam Rex
In acie plus quam Miles
In publica libertate tuenda plus quam Civis
In amicitia colenda plus quam Amicus.

Magyarul:
A templomban több, mint pap,
az államban több, mint király,
a harcban több, mint katona,
a szabadság megőrzésében több, mint polgár,
a barátságban több, mint barát.

 ● 1997-ben, Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos látogatása alkalmából lett kiadva az első Magyar–Litván / Litván–Magyar kisszótárt. Ebből az alkalomból Vilniusban, a Nemzeti Mažvydas Könyvtárban rendezték meg a Magyar irodalom litván nyelven című könyvkiállítást, ahol magyar írók és költők több mint ötven litvánra lefordított műve került kiállításra.
● 1999-ben, Petőfi Sándor halálának 150. évfordulója tiszteletére lett megrendezve Petőfi – a szabadság és szerelem dalnoka – a Litvániában élő nemzetek nyelvén című költői est, melyen a költő verseit litván, magyar, német, lengyel, cseh, orosz, ukrán és román nyelven adták elő. A rendezvényt Petőfi műveinek kiállítása tette hangulatossá.
 
● A Szövetség 2000. december 15-én ünnepelte Magyarország államiságának ezeréves évfordulóját, egyben a Szövetség működésének 10. éves jubileumát. Ebből az alkalomból nemzetközi tudományos konferencia keretében ismert magyar és litván előadók tartottak előadásokat a jubileumhoz fűződő témakörben. Ezt követően Nagy Csaba tárogatóművész mutatta be a különleges sorsú, csodálatosan szép történelmi hangszert.
 
● Göncz Árpád köztársasági elnök vilniusi látogatása idején közbenjárt a vilniusi egyetem rektoránál, hogy az egyetem biztosítson egy helyiséget az itt élő „maroknyi magyarnak” rendszeres összejöveteleik megszervezésére, valamint Báthory István emlékének ápolására. Az elképzelés Benediktas Juodka professzor, a vilniusi egyetem rektora, továbbá Jávorszky Béla helsinki magyar nagykövet, Jelinkó Árpád, a Magyar Intézet igazgatója és Krasztel István, az Oktatási Minisztérium Nemzetközi kétoldalú kapcsolatok főosztályának szak-főtanácsosa állhatatos közbenjárásának köszönhetően valósult meg: 2001. október 24-én ünnepélyesen avatták fel az egyetem által biztosított, a Magyar Köztársaság Kormánya anyagi támogatásával felújított Báthory-tantermet és a Magyar stúdiumok központját. Itt kapott helyet a Báthory-emlékanyag állandó kiállítása, valamint a Szövetség könyvtára.
Bár a diákok részéről nagy az érdeklődés, a magyar nyelv oktatása sajnos mindmáig nem kezdődött el. Nagy kár, hogy a Báthory-terem szépségét és előnyeit más nyelvek oktatói élvezik.

● 2006-ban, Sólyom László köztársasági elnök hivatalos litvániai látogatása során találkozott az itt élő magyarokkal, megtekintette a Báthory-termet, s a litván–magyar kapcsolatok erősítése érdekében végzett áldozatos munkájáért Petrauskienė Turai Lédának és Rubaževičienė Homoki Máriának a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, Tamás Istvánnak pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét adományozta.
Az utóbbi évek főbb rendezvényei
● 2007–2009-ben a szövetség három részből-évből álló programot kezdeményezett, melynek során tudományos konferencia, illetve szimpózium keretében ismert litván, magyar és lengyel történészek elemezték Magyarország és Litvánia kapcsolatának történelmi alakulását.

A témakörök és rendezvények

2007. – Litvánia és Magyarország történelmi-kulturális kapcsolata. XI–XV. század címmel
              A következő három uralkodó – három szent életútja került elemzésre:
– Szent László magyar király a vilniusi székesegyház védőszentje, valamint a róla elnevezett kápolna történelmi sorsa;
– Szent Hedvig lengyel királynő, Jagelló (II.Ulászló) litván nagyfejedelem hitvesének élete és történelmi szerepe Litvániában;
–  Szent Kázmér Litván nagyfejedelem magyar vonatkozása és életére való sorsdöntő hatása.

2008. – Litvánia és Magyarország kapcsolata. XVI. század c. nemzetközi konferencián ismert magyar és litván történészek vitatták Litvánia „magyar korszakát”, illetve Báthory István és Bekes Gáspár litvániai szerepét.

2009. –  Litvánia és Magyarország kapcsolata. XX–XXI. század c. nemzetközi tudományos szimpózium keretében a két ország kapcsolatainak jelenkori alakulása került elemzésre.

Az összegyűjtött anyag, illetve a konferencián elhangzott előadások külön kiadványokban jelentek meg.
Szövetségünk egyre nagyobb elismerésnek örvend, kitűnő partnerekre találunk – patinás  múzeumok segítik termeikkel, szakembereikkel, hátteret biztosítva rendezvényeinknek.
Így rendezvényeink városi szintűek, és egyre népszerűbbek Vilniusban.

● 2010-ben került megrendezésre a Szent Hedvig és Litvánia című nemzetközi tudományos konferencia, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma anyagi támogatásával, a Magyar nagykövetség, a Lengyel nagykövetség, a Litván Fejedelmi Palota múzeuma, valamint a Litván Nemzeti múzeum támogatásával.
Az egész nap tartó konferencián litván, magyar és lengyel történészek – a történelem folyamán először – együtt vitatták és méltatták Szent Hedvig királynő történelmi szerepét.
● A Nyugat-Európai Magyarok Országos Szervezetek Szövetségének, illetve a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatala anyagi támogatásával 2011-ben lett kiadva a Szent Hedvig és Litvánia című nemzetközi tudományos konferencia anyaga, ezzel járulva hozzá Szent Hedvig érdemei elismeréséhez és emlékének méltó megőrzéséhez.                                                                           

2011. évi rendezvények:

·    Szeptember 23–25. A NYEOMSZSZ évi közgyűlése a Litván birodalom történelmi központjában, Trakai-ban.
·    Szeptember 30. Bakfark Bálint lantművész emlékestje: magyar és litván zenetörténészek előadása az Európa-szerte híres lantos életéről, érdemeiről, valamint zenei ízelítő műveiből. Az emlékest jelképes helyen, a felújított Nagyfejedelmi Palota dísztermében kerül megrendezésre.
·    December 5. A Szövetség 20 éves jubileuma és Mikulás-ünnepség (Nemzeti Kisebbségek Háza, Vilnius, Raugyklos 25).

Jövő terveink és fontos feladataink

1. A vilniusi székesegyház Szent László szobrának megmentése az enyészettől – a XIX. sz. elején a székesegyház egyik védőszentje – Szent László magyar király(XI. sz.) – tiszteletére épített kápolnában álló nagyon szép gipszszobor darabjai lassan lemállanak, ezért a szobrot eltakarták. Így a Szent László-szobor és -kápolna lassan kihal az emberek emlékezetéből.
Ezért a szobor sürgős felújÍtásra szorul.

Megjegyzés. A szobor utoljára a két háború között volt felújítva. A kápolna mennyezete és falai értékes korabeli freskókkal van díszítve, amit, a XX század ötvenes éveiben fehér festékréteggel meszeltek le.

2. Közbenjárni, hogy a vilniusi egyetemen elkezdődjön a magyar nyelv oktatása.
 A Budapesti ELTE-n 1994-től folyik rendszeresen a litván nyelv oktatása.
 A diákok részéről való erdeklődés és az egyetem fogadókészsége, valamint a meglévő szerződések ellenére, a vilniusi Báthory István alapította egyetemen a mai napig nem kezdődött el a magyar nyelv oktatása.

Az egyetem filológiai karán létrehozott Báthory terem, valamint a Litvániai Magyarok szövetségének ott helyet kapott könyvtára méltó hely a magyar nyelv oktatására.

Nagyon kérjük és várjuk a támogatást – a magyar lektor kinevezését a vilniusi egyetemre.

Rubaževičiené Homoki Mária, elnök

Postacím:
  Rinktines 51–32
  09207 Vilnius, Lithuania
     
  Telefon:     +370 5 2732391                
  Elektronikus posta:     Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.